A vádlottak utolsó megszólalásával hétfőn véget ért a 2015. november 13-i, 132 halálos áldozatot követelő párizsi iszlamista merényletsorozat gyanúsítottjainak tíz hónapja kezdődött pere a párizsi különleges esküdtszéken. Az esküdtek szerda este hirdetnek ítéletet.
A viták befejeződtek, a tárgyalást felfüggesztem, 2022. június 29-én, este 5 órától folytatjuk az ítélethirdetéssel
– jelentette ki Jean-Louis Péries, az esküdtszék elnöke a 148. tárgyalási napon. A terrorelhárítási bírókból álló különleges esküdtszék egy titkos helyen található, fokozottan védett laktanyába vonult el döntéshozatalra. Az ítélet meghozataláig nem érintkezhetnek a külvilággal. Az eljárásnak megfelelően utoljára a 14 jelen lévő vádlott, legutolsóként a terrortámadást végrehajtó kommandó egyetlen életben maradt tagja, Salah Abdeslam kapott szót, további hat vádlott feltételezhetően meghalt Szíriában, őket távollétükben ítéli el az esküdtszék.
– Első szavaimat az áldozatokhoz intézem. Önöktől korábban elnézést kértem. Egyesek azt fogják mondani, hogy nem volt őszinte, mások, hogy csak stratégia volt, mintha ekkora szenvedéssel szemben létezhetne nem őszinte bocsánatkérés – mondta a 32 éves francia állampolgárságú fővádlott.
A francia nemzeti terrorelhárítási ügyészség a június 10-i vádbeszédben tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását kérte Salah Abdeslamra.
– A cselekmények kétségtelenül életfogytiglani szabadságvesztést érdemelnek, de nem a vádlottak padján ülő emberek – hangsúlyozta a fővádlott. – A közvélemény azt gondolja, hogy a teraszokon én lőttem az emberekre, hogy én voltam a Bataclanban. De önök tudják, hogy ennek az ellenkezője az igaz – tette hozzá. – Követtem el hibákat, ez igaz, de nem vagyok gyilkos. Ha gyilkosságért ítélnek el engem, igazságtalanságot követnek el – fogalmazott a fővádlott.
Salah Abdeslam előtt a többi vádlott is szót kapott, többen közülük sajnálatukat vagy elnézésüket, valamint részvétüket fejezték ki, mások köszönetet mondtak az ügyvédeknek, a peren dolgozóknak és a felpereseknek is. Többen jelezték, hogy megbíznak az igazságszolgáltatásban, és nagyon várják már az ítéletet.
Salah Abdeslam a nyomozás alatt hallgatott, a per kezdete óta többször is szót kért, együttműködően viselkedett, de sokáig elsősorban azért, hogy igazolja a merényleteket, később azonban hangnemet és stílust váltott, s áprilisban sírva kért elnézést minden áldozattól. A perben azt vallotta, hogy Abdelhamid Abaaoudtól, a terrorkommandó vezetőjétől, aki a gyerekkori barátja volt, két nappal a merényletek előtt, 2015. november 11-én értesült a támadás tervéről, akkor jelölte ki őt öngyilkos merénylőnek Abaaoud és a bátyja, Brahim Abdeslam, aki maga is tagja volt a terrorkommandónak.
A vádlott verziója azonban nem győzte meg az ügyészeket, akik Salah Abdeslamot a merényletek egyik kitervelőjének és elkövetőjének tekintik, s felelősnek tartják valamennyi áldozat haláláért.
A támadás estéjén Abdeslam szállította a helyszínre a Stade de France nemzeti stadionnál magát felrobbantó három öngyilkos merénylőt, majd Párizs északi részén hagyta a gépkocsit. Ezután az egyik déli elővárosban, Chatillonban töltötte az éjszakát. A robbanóövét, amellyel a nyomozók szerint feltételezhetően a metróban kellett volna felrobbantania magát, tíz nappal később ebben az elővárosban találták meg egy kukában.
Az ügyészek nem hitték el a vádlottnak, hogy neki egyedül kellett volna merényletet végrehajtania egy kávéházban – ahogy azt a perben állította –, miközben a terrorcsoport – vele ellentétben Szíriában kiképzett – dzsihadistái hármas csoportokban hajtották végre a támadássorozatot.
– Bárki bármit is mond, ez a per nem ugyanaz lett volna, ha Salah Abdeslam nem beszél. Kudarcnak éreztük volna – mondta pénteki védőbeszédében Martin Vettes ügyvéd.
A fővádlott másik védője, Olivia Ronen lassú halálbüntetésnek nevezte a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést, amelyet nem tart indokoltak ügyfelére. Életfogytiglani szabadságvesztést kért az ügyészség Mohamed Abrinire, Abdeslam gyerekkori barátjára is, aki a támadást megelőző este elkísérte a terrorkommandó tagjait Brüsszelből Párizsba, a svéd állampolgárságú Osama Krayemre és a tunéziai Sofien Ayarire, akiknek a vád szerint 2015. november 13-án az amszterdami repülőtéren kellett volna merényletet végrehajtaniuk, de a támadás ismeretlen okokból meghiúsult. Életfogytiglani börtönbüntetést érdemel az ügyészség szerint a belga Mohamed Bakkali is, akit az egyik fő logisztikai szervezőnek tart a vád. A többi vádlott ellen – akik elsősorban segítették a fővádlottakat a merényleteket megelőzően – öt és húsz év közötti börtönbüntetést javasolt az ügyészség.
A terrortámadásban a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, egy ember halálát okozva, Párizs belvárosában pedig egy másik, háromtagú terrorkommandó lépett akcióba.
A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán 39 embert öltek meg, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és csaknem hétszázat megsebesített.
A támadást követő években két túlélő öngyilkos lett, így a halálos áldozatok száma 132. A merényletsorozatot az Iszlám Állam vállalta magára, amelynek Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben, abban a támadásban harmincketten vesztették életüket.
Borítókép: Bírósági rajz Salah Abdeslamról a párizsi tárgyaláson (Fotó: Benoit Peyrucq)
