– Augusztusban lejár a nagyköveti mandátuma: hogyan összegezné a kinevezése, azaz a 2018 szeptembere óta eltelt időszakot?
– Rendkívül tartalmas négy év volt, noha ebből két év a koronavírussal telt, amit kevésbé látványos, ugyanakkor erőt próbáló időszakként jellemeznék, hiszen a pandémia alatt a feladat nemhogy kevesebb lett, de inkább több, ráadásul ezeket extrém körülmények és rendkívüli szabályok mellett kellett teljesíteni. Ha mérleget akarnék vonni az elmúlt négy év munkájáról, akkor elmondhatom, hogy munkatársaimmal sok jelentős és a kétoldalú kapcsolatok szempontjából előremutató eredményt sikerült elérnünk. Ilyen például, hogy
2019-ben létrejött a közvetlen repülőjárat Budapest és Szöul között, ráadásul a visegrádi együttműködés keretein belül, hiszen a légi hidat a lengyel LOT légitársaság biztosítja.
A járatok ugyan a pandémia alatt ritkultak, de fontos eredmény, hogy más vonalakkal ellentétben ez a járvány alatt sem lett felfüggesztve, és van okunk bízni abban, hogy hamarosan tovább sűrűsödnek. Jelentős mérföldkőként emelném ki azt is, hogy a mandátumom alatt megalakult Szöulban a Magyar Kulturális Intézet, ami tavaly óta Liszt Ferenc nevét viseli. De kiemelhetnék gazdasági eredményeket is, hiszen 2019-ben és 2021-ban is Dél-Koreából érkezett hazánkba a legtöbb működő tőke.
– Mivel magyarázná, hogy egy kelet-ázsiai országnak sikerült e téren megelőznie a mindaddig élen járó Németországot?
– Ebben nagyon fontos szerepe van a magyar kormány kelet-ázsiai országok felé mutatott nyitottságának és hazánk geostratégiai pozíciójának is. Magyarországot nagyon jó elhelyezkedésű országnak tartják az uniós piacot célba vevő vállalatok az Európa felé egyébként is egyre nyitottabb Kelet-Ázsiában.
Szóval szerencsés folyamatok találkozásáról van szó, Magyarország pedig mindenképpen e folyamatok nyertese, nemcsak most, de a jövőben is.
A koreai beruházásokkal kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy alapvetően szinte mindegyik az elektromos autóiparhoz kapcsolódik, az ilyen jellegű beruházásoknak pedig Közép-Európa, azon belül pedig Magyarország egy fontos központja a kontinensen. És ha például ide jön egy akkumulátorgyártó, akkor azzal együtt különböző alvállalkozók is érkeznek, mindez pedig azt eredményezte, hogy a hivatalos adatok szerint most már körülbelül 5400 körül van a Magyarországon tartózkodó koreai állampolgárok száma, ami igen tekintélyesnek mondható. A mostanihoz hasonló volumenű gazdasági kapcsolatok még sosem voltak a két ország között, és ugyanez elmondható a kétoldalú politikai kapcsolatokról is.