A Frontexet újabb jelentésben vádolják az emberi jogok megsértésével

A kiszivárgott dokumentum szerint az ügynökség anyagilag is támogatta a görög hatóságokat a migránsok kitoloncolásában.

2022. 07. 30. 7:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az európai határ- és partvédelmi ügynökség (Frontex) rutinszerűen eltussolta a görög parti őrség által törvénytelenül feltartóztatott és kitoloncolt migránsok ügyeit − állítja több nyugati sajtóorgánum egy kiszivárgott jelentésre hivatkozva. Az európai csalás elleni hivatal (OLAF) által készített 129 oldalas dokumentum szerint a Frontex előző igazgatója, az április végén lemondását benyújtó Fabrice Leggeri szerepet vállalt az Égei-tengeren Európába bejutni próbálkozó bevándorlók Törökországba való visszatoloncolásában − idézi a jelentést a Der Spiegel német lap. 

Ahelyett, hogy megakadályozták volna a kitoloncolást, Leggeri és az emberei segédkeztek annak eltusolásában. Hazudtak az Európai Parlamentnek és letagadták, hogy az ügynökség egyes visszatelepítéseket európai adófizetők pénzéből finanszírozott

− írták. Az OLAF jelentése szerint legalább hat olyan esetben, amikor a görög parti őrség hajóival szállították vissza a bevándorlókat Törökországba, bizonyítható, hogy a Frontex pénzzel is támogatta a tevékenységet. Az OLAF azzal is vádolja a határvédelmi ügynökséget, hogy leállították a légi járőrözést az Égei-tengeren, miután az egyik felderítő gép által készített felvétel egyértelműen igazolta a görög hatóságok jogellenes gyakorlatát. 

A jelentést többek közt Annalena Baerbock német külügyminiszter is kommentálta, éppen csütörtöki görögországi látogatásakor.

Hogyha félretekintünk, európai eszméink a Földközi-tengerbe fulladnak

− fogalmazott a tárcavezető, aki hozzátette, meg kell védenünk Európa külső határait, ugyanakkor ennek nem eshetnek áldozatául az olyan európai értékek, mint az emberi jogok. Baerbock felszólította a görög hatóságokat, hogy alaposan vizsgálják meg a jelentést, valamint hozzátette, már megindultak a tárgyalások annak érdekében, hogy a jövőben több emberi jogi megfigyelőt tudjanak kihelyezni a frontvonalba. 

A vádakra rögtön reagált Athén is. 

Nem olvastam el az egész jelentést, csak az összefoglalót. Ez nem hibáztatja közvetlenül Görögországot. Jogunkban áll megvédenünk határainkat. Az uniónak is jogában áll biztosítani külső határainak védelmét

− mutatott rá Nótisz Mitarákisz görög bevándorlásügyi miniszter. A Frontex részéről még nem érkezett hivatalos reakció, azonban az Európai Bizottság szóvivője, Anita Hopper újságíróknak elmondta, mióta Leggeri lemondott, számos intézkedés lépett életbe annak érdekében, hogy orvosolják az ügynökségben fennálló problémákat. Hozzátette, a görög hatóságokkal való együttműködésben is előrelépések tapasztalhatók, a Frontex pedig megnöveli személyzetének létszámát az unió külső határain.

Össztűz zúdul a határvédelmi ügynökségre

A mostani jelentés egy újabb fejezete a Frontex ellen évek óta tartó jogi hadjáratnak. Az ügynökséggel szemben még tavaly indított vizsgálatot az OLAF azon jelentések miatt, amelyek szerint a szerv emberi jogi jogsértést követett el, mivel jogtalanul toloncolt ki, tett tengerre már partot ért migránsokat az uniós külső határokon. A vádak szerint a Frontex legkevesebb 957 menedékkérőt fordított vissza jogellenesen az Égei-tengeren 2020 márciusa és 2021 szeptembere között. 

Az ügynökség és Görögország egyaránt következetesen tagadja, hogy jogellenesen toloncoltak volna ki bevándorlókat. Állításuk szerint tisztségviselőik mindig betartják az emberi jogi követelményeket.

Görögország és Törökország között emiatt diplomáciai vita is kialakult, ugyanis Athén török álhírnek nevezte a kitoloncolásról szóló információkat.

A görög határokat a nemzetközi joggal és az európai törvényekkel összhangban védjük meg

− fogalmazott akkor Nótisz Mitarákisz, majd elmondta, a vádak Törökország új, Athént lejárató stratégiájának részei.

Idén áprilisban jogi eljárás is indult a Frontex ellen, mivel a vádak szerint az ügynökség megtagadta olyan dokumentumok nyilvánosságra hozatalát, melyek a líbiai parti őrséggel folytatott munkakapcsolatába engednek betekintést. Ezt a keresetet a Sea Watch német nem kormányzati szervezet nyújtotta be a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságához.

A határvédelmi ügynökség tevékenységét egyébként külön munkacsoport vizsgálta az Európai Parlamentben, amely jelentésében arra jutott, hogy a Frontex figyelmen kívül hagyta azokat a bizonyítékokat, amelyek szerint a migránsokat jogellenesen utasítják ki az unió határainál. Ugyanakkor az ügynökség közvetlen részvételét a jogsértésekben nem állapította meg a munkacsoport. 

Többek közt e vádak és eljárások miatt mondott le április végén Fabrice Leggeri, a szervezet igazgatója, azóta ügyvivőként helyettese, Aija Kaljana irányítja az ügynökséget. 

Borítókép: Csónakban utazó illegális bevándorlók az Égei-tengeren (Fotó: AP/Emrah Gurel)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.