Megvalósulhat az, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt: a legutóbbi, 2018-as parlamenti választásokon a szavazatok mindössze 4,4 százalékát megszerző Olasz Testvérek (FdI) kerülhet ki győztesként a Draghi-kormány megbukása nyomán előre hozott szeptemberi választásokon. A felmérések szerint Giorgia Meloni pártja 23,8 százalékos eredményt érhet el, s ha a 22,5 százalékos támogatottságnak örvendő baloldali Demokrata Párt meg is előzné az FdI-t,
csak a három jobboldali párt koalíciója lenne képes parlamenti többséggel a háta mögött kormányt alakítani. Ez esetben pedig minden bizonnyal a még mindig csak 45 éves Meloni lenne a miniszterelnök.
Giorgia Meloni munkáscsaládba született, egy szardíniai könyvelő és egy szicíliai háziasszony gyermekeként látta meg a napvilágot Rómában. Tizenegy éves volt, amikor édesapja elhagyta őket, Giorgia kocsmai pultosként és bolhapiaci árusként vállalt munkát, hogy kisegítse édesanyját. Ezek a sanyarú évek faragtak belőle küzdeni képes politikust. Már 15 évesen politikai pályára lépett, először a Benito Mussolini követői által alapított Olasz Szociális Mozgalomban, majd annak utódpártjában, a Nemzeti Szövetségben. Az alakulat 2009-ben egyesült Silvio Berlusconi akkori miniszterelnök Forza Italia nevű pártjával, Meloni pedig 29 évesen ifjúságügyi miniszter lett. Szakértők megjegyzik: Berlusconi számos női párttársával és pártfogoltjával ellentétben Melonit nem a megnyerő külseje, hanem valódi politikusi tehetsége miatt léptette elő. Amikor terhes volt első és egyetlen leánygyermekével 2016-ban, politikustársai azt tanácsolták neki, ne induljon a római főpolgármesteri posztért, mert azzal gyengíti a jobboldal esélyeit. Az akkor már az általa megalapított Olasz Testvéreket vezető Meloni nem hallgatott rájuk: húsz százalékkal a harmadik helyen végzett, kétszer annyi szavazatot szerezve, mint a Forza Italia jelöltje.
Nő vagyok, anya, olasz és keresztény, és ezt senki sem veheti el tőlem
– idézi gyakran a sajtó Giorgia Meloni híressé vált kijelentését, amely nemzeti-konzervatív értékrendje mellett sokak szerint annak is a jelképe, hogy a politikusok közül ő tartott ki legkövetkezetesebben elvei mellett. Akkor is, amikor Mario Draghi vezetésével tavaly februárban megalakult a római egységkormány, baloldali pártok, illetve Meloni két jobboldali szövetségesének, a Matteo Salvini vezette Ligának és a Forza Italiának a részvételével. Az Olasz Testvérek maradt az egyetlen komolyan vehető párt az ellenzék soraiban, elemzők szerint pedig ebben a szerepükben erősödtek meg.
Matteo Salvinihez hasonlóan Giorgia Meloni is a magyar kormány egyik legszorosabb szövetségesévé lépett elő az elmúlt években,
nem véletlen, hogy felmerült a Fidesz csatlakozása az Európai Konzervatívok és Reformerek nevű pártcsaládhoz, amelynek Meloni a vezetője. A politikus asszony bevándorlás-, abortusz- és melegházasság-ellenes. „Igen a természetes családokra, nem az LMBTQ-lobbira!” – mondta júniusban.
Kormányra kerülése esetén Meloni a magyar modellhez hasonlóan a családalapítás ösztönzésére helyezné a hangsúlyt.
A politikus mindemellett az adócsökkentés és a nemzetek Európájának híve, az európai uniós szerződések módosítását követeli, illetve azt, hogy az alkotmány mondja ki: az olasz jog elsőbbséget élvez az unióssal szemben. A háború kérdésében azonban az Olasz Testvérek szembemegy a Liga és a Forza Italia álláspontjával, Meloni szerint továbbra is támogatni kell fegyverekkel Ukrajnát. – Olaszország nem kockáztathatja meg, hogy a nyugati szövetség gyenge láncszeme legyen – hangoztatta. Az már a jövő kérdése, hogy ez a téma viszályt szül-e majd egy esetleges jobboldali kormányban, de az biztos, hogy legelőször a háború okozta energia- és inflációs válsággal kell majd foglalkozniuk.
Borítókép: Giorgia Meloni híveinek integet Rómában 2020 júliusában. (Fotó: AFP/Tiziana Fabi)