Vincze Loránt a közelmúltbeli szlovákiai kárpótlási ügyek kapcsán arról kérdezte az Európai Bizottságot (EB), hogyan maradhatott érvényben és hogyan alkalmazható a szlovák jogrendben még ma is a faji alapon diszkrimináló dekrétumok egy része. Didier Reynders igazságügyi biztos a ma7-sk című portál szerint a válaszában leírta:
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 104/1945. sz. Határozata a nemzeti hatóságok által az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően hozott történelmi jogi aktus.
Vincze Loránt szerint felháborító, hogy a válaszadást megelőző hónapokban a bizottság láthatóan arra sem vette a fáradtságot, hogy pontosan utánanézzen a felvetett problémának, és érdemben vizsgálja a helyzetet.
A képviselő úgy véli, az EB egyszerűen kivette a fiókból a már másfél évtizede berögzült válaszszövegét, és továbbküldte azt.
Vincze Loránt a sajtónyilatkozatában leszögezte:
Míg más, diszkriminációt és kisebbségi kérdéseket érintő ügyekben a bizottságnak akár egy sajtóhír is elegendő arra, hogy az uniós jog sértését feltételezze, ám ha évtizedes, őshonos kisebbségi közösségek egészét megbélyegző európai szégyenfoltról van szó, csak annyit tud mondani, hogy a rendelkezésére álló információk alapján az ügy nem kapcsolódik az uniós joghoz.
A képviselő emlékeztetett arra, hogy szakértők többször rámutattak: az ingatlanpiaci jogügyletek, illetve kárpótlások az uniós tőke szabad mozgásának témájához tartoznak, ezért nem lehet kijelenteni, hogy nem érintik az uniós belső piacot.
Az RMDSZ képviselője úgy döntött, a kérdést nem hagyja annyiban, és addig tér vissza rá, amíg színt nem vall az Európai Bizottság a Benes-dekrétumok ügyében, amely a Felvidéken még ma is fájdalmas és fontos kérdés. A képviselő kérdése ITT olvasható, az EB-től érkezett válasz pedig ITT.
Borítókép: Vincze Loránt a strasbourgi Európai Parlamentben (Forrás: Wikipédia)
