Június végén az orosz erők kivonultak a fekete-tengeri Kígyó-szigetről. Az ukrajnai háború kirobbanása óta ez volt talán a legörömtelibb hír Románia számára. A sziget mindössze negyvenöt kilométerre található a román partokról. Ami különösen aggasztó volt Bukarest számára, az a sziget közvetlen közelében található földgázmező, amely a Romániához tartozó kontinentális talapzat része. A tervek szerint hamarosan itt is elkezdődik a kitermelés.
Aurel Cazacu román katonai elemző szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűleg megfélemlítéssel igyekezett volna akadályozni a gáz felszínre hozását a Kígyó-sziget közelében.
Ezekre a forrásokra Oroszországnak nincs szüksége, azt azonban felismerték Moszkvában, hogy a gázkitermelés csökkentené az EU-országok orosz exporttól való függőségét, ami a Kreml tárgyalási pozícióinak gyengülését jelentené, csökkenne a zsarolási potenciál a Nyugat irányába
– mondta az Adevarul portálnak Cazacu. Az elemző ugyanakkor úgy véli, az oroszok továbbra sem mondtak le eredeti tervükről, hogy minél közelebb kerüljenek a Duna torkolatához.
Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egykori vezetője úgy látja, Oroszország elmulasztotta az egyik fő célt, egy előretolt hadállás tartós létrehozását a Fekete-tengeren.
Az oroszok egy kőhajításnyira voltak Romániától, a rakéta- és radarrendszerek ehhez kapcsolható összes veszélyével együtt. A Kígyó-szigetről Oroszország célba vehette volna Odesszát, az ukrán tengerpart nyugati részét, de romániai objektumokat is
– fogalmazott Georgescu. A volt SRI-igazgató szerint a szovjet hagyományoknak megfelelően az oroszok mellőzhették volna a hágai Nemzetközi Bíróság döntését, amelynek értelmében Románia 9700 négyzetkilométernyi hajózási területet, kontinentális talapzatot kapott a Fekete-tengeren.
Ebben az esetben komoly gondjaink lehettek volna a sziget környékén történő gázkitermelés előkészítésénél
– mondta Costin Georgescu.
Az Atlanti Tanács nevű amerikai agytröszt már 2021 augusztusában arról írt, hogy Oroszország a Kígyó-sziget megszállását arra használhatja fel, hogy teljesen megakadályozza az ukrán fekete-tengeri kikötőkbe irányuló tengeri forgalmat. 2014-ben a Kreml jogellenesen annektálta a Krím félszigetet, majd blokádot vezetett be Ukrajna Azovi-tengerben lévő kikötőire. Korábban Valentin Naumescu, a nemzetközi kapcsolatok professzora is arról beszélt a Szabad Európa romániai szerkesztőségének, hogy „meglehetősen lehetséges forgatókönyv, miszerint Oroszország nem ismeri el a hágai döntést, ha a konfliktus befejezése után pedig a Kígyó-sziget hivatalosan is az ország területén marad”.
Az Institute for Research in Foreign Policy amerikai agytröszt 2020 elején közölt elemzésben szakértők egy orosz–román konfliktus lehetőségét is megemlítették a fekete-tengeri gázmezők kapcsán.
Gustav Gressel elemző a Szabad Európának korábban arról számolt be, hogy a fekete-tengeri helyzet a dél-kínai-tengerihez hasonlít, amikor a Kína és Oroszország közötti feszültségek az olajlelőhelyek kiaknázásának leállításához vezettek.
Borítókép: műholdfelvétel a fekete-tengeri Kígyó-szigetről 2022. június 30-án (Fotó: MTI/AP/Maxar Technologies)
