Lapozó: Megadóztatja a bankokat és az energiacégeket a spanyol kormány

Franciaországban nem kapnak tartózkodási engedélyt azok a migránsok, akik nem beszélnek franciául · Embercsempészetben való közreműködéssel vádolja Fehéroroszország Svédországot · Az összeomlás szélén áll a dél-franciaországi turisztikai központok sürgősségi ellátása · Megadóztatja a bankokat és az energiacégeket a spanyol kormány

Embercsempészésben való közreműködéssel vádolja Fehéroroszország Svédországot

Két fehérorosz férfi, apa és fia kért menedéket a 2020. augusztusi választások után kirobbant és betiltott tiltakozásokat követően a minszki svéd nagykövetségen. A két férfi részt vett az Alekszandr Lukasenko elnök újraválasztása elleni tiltakozásokban, ezt követően másztak át a nagykövetség kerítésén a külképviselet területére. Döntésüket azzal magyarázták, hogy attól tartottak, börtönbe zárják és kínzásnak vetik alá őket, mint másokat is, akik részt vettek a tüntetésekben. A nagykövetségen diplomáciai patthelyzetbe kerültek, mivel svéd részről megállapították, hogy illegálisan léptek a nagykövetség területére, illetve a svéd külügyminisztérium úgy nyilatkozott, a nagykövetség nem minősül svéd territóriumnak, így ott nem indítható menekültügyi eljárás. Körülbelül egy hónapja jelentette be a külügyminisztérium sajtóirodája, hogy a fehérorosz férfiak elhagyták a nagykövetség területét. A minisztérium sajtóirodája mindössze annyit közölt, hogy maguk döntöttek a távozásról, de egyéb részleteket nem árult el. Hírek szerint a férfiakat nagykövetségi autóba rejtették, és a közeli városi kórházba szállították, ahonnan a lett határhoz mentek, és menedékjogot kértek. Minszk most berendelte Christina Johannesson nagykövetet, akinek tiltakozó jegyzéket nyújtottak át. A Belta állami hírügynökség elmondása szerint tájékoztatták a svéd misszió vezetőjét azokról az intézkedésekről, amelyeket Fehéroroszország a nagykövetséggel és annak alkalmazottjaival kapcsolatban hozott. A fehérorosz külügyminisztérium szerint a férfiakat általánosan elismert és társadalmilag veszélyes tettekkel vádolják. A tiltakozásokat betiltották, és a férfiakról azt állították, hogy nem engedelmeskedtek a rendőri utasításoknak.

Forrás: SVT

Összeomlás szélén a dél-franciaországi turisztikai központok sürgősségi ellátása 

Franciaországban évek óta súlyos, megoldhatatlannak tűnő problémát jelentenek az „egészségügyi sivatagként” emlegetett országrészek: azok a régiók és települések, ahol az orvosi személyzet részleges vagy teljes hiánya miatt évek óta megszűnt vagy nehézkes a lakosság egészségügyi ellátása. Június elején azonban már felszínre tört egy újabb égető probléma: a korábban még működőképes régiókban is veszélybe került a kórházak sürgősségi osztályainak működése. Most pedig már Franciaország legzsúfoltabb nyaralóövezetében, a francia Riviérán is az összeomlás felé sodródik az ügyeleti ellátás. Nizza egyetemi kórházának sürgősségi osztálya július 11-e óta már nem tud minden beteget ellátni. Az esti, éjszakai műszakban akár 310 beteg is jelentkezik azonnali ellátásra az átlagosnak mondható hetven páciens helyett. A túlterheltség miatt a kórház kénytelen segítségnyújtás nélkül átirányítani a vészhelyzettel bejelentkező kétségbeesett embereket egy másik településen lévő kórházba vagy egyszerű háziorvosi ellátást javasol nekik. A riasztó jelenség – Nizzán kívül – már az egész déli országrészt jellemzi: Bordeaux-t, Toulouse-t, Marseille-t.

Marc Noizet, a franciaországi mentők és sürgősségi szolgálatok szakszervezetének elnöke szerint a jelenség példátlan. Míg más országrészek évek óta az „egészségügyi sivatag” problémájával küzdenek, a dél-franciaországi körzetben soha nem okozott gondot a gyógyítás megszervezése, mert az orvosok és az ápolók számára is népszerű Földközi-tengeri vidéken eddig mindig hiánytalanul állt rendelkezésre az egészségügyi személyzet. Az ügyeleti ellátás válságának megoldására Emmanuel Macron június elején hirdette meg a Flash névre keresztelt kríziskezelő programot, amelyet az új egészségügyi miniszter, François Braun fog megvalósítani. Azonban amíg a francia kormány intézkedései helyrebillentik az ellátást, a kórházak engedélyt kaptak a vészhelyzetben sürgősségi kezelést kérő betegek átirányítására.

Forrás: francetvinfo.fr

Megadóztatja a bankokat és az energiacégeket a spanyol kormány

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök kedden jelentette be a parlament előtt, hogy megadóztatja a bankokat és az energiacégeket, illetve számos más, válságkezelő intézkedésről is beszélt. A kormányfő szerint elfogadhatatlan, hogy több mint tízszázalékos infláció mellett vannak olyan szektorok és cégek, amelyek extraprofitra tesznek szert, ezért döntöttek úgy, hogy 2023-ban és 2024-ben megadóztatják a pénzintézeteket és az energiavállalatokat, melyből összesen végül hétmilliárd eurós bevételre számítanak. Sánchez hangsúlyozta: a kormány legfőbb célja, hogy mindenáron megvédje a spanyolországi közép- és munkásosztályt, ehhez pedig arra van szükség, hogy azoktól szedjenek be pénzeket, akik a jelenlegi nehéz gazdasági helyzeten is nyerészkednek. Sánchez úgy fogalmazott: megérti mindenki szenvedését, frusztrációját és haragját, teljes mértékben tisztában van a legtöbb ember napi nehézségeivel, azzal a rengeteg személyes és gazdasági áldozattal, amit a világjárvány és a háború miatt elszenvednek. Bejelentette, hogy tovább csökkentik az átlagemberek terheit, így száz euróval megemelik a 16 éven felüliek ösztöndíját, valamint ingyenessé teszik egyebek mellett az elővárosi vonatbérleteket szeptember elsejétől december 31-ig.

Forrás: rtve.es

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)