A Richard Sulík által vezetett szlovák Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt szerda este ultimátumot adott Eduard Heger kormányfőnek: augusztus 31-ig vagy visszahívja Igor Matovicot a pénzügyminiszteri posztról, vagy a párt szeptember elsején kilép a kormányból és a koalícióból is távozik. A két politikus − Sulík és Matovic − között húzódó ellentétek elemzésével oldalakat lehetne megtölteni, itt legyen elég annyi,
hogy az aktuális vita a Matovic által beterjesztett, inflációs mentőcsomagként elhíresült törvényjavaslat miatt robbant ki.
Sulíkék kezdettől fogva a segítség módját kifogásolták, mondván, értelmetlenül és rosszul költi el a forrásokat a pénzügyminiszter.
Ha nagyon leegyszerűsítjük a kérdést, négy út áll most a szlovák kormány előtt, bár egyik járhatatlanabb a másiknál. Egy biztos, Matovic sorsáról nem Eduard Heger dönt majd. A kormányfő és pártja, az OĽaNO túl sokat köszönhet a pénzügyminiszternek ahhoz, hogy csak úgy kihátráljon mögüle. Erre egyelőre nem is került sor. Amikor az ultimátum híre kiszivárgott a sajtóba, a párt kormányfőstül, miniszterestül azonnal kiállt Matovic mellett és még a gondolatától is elzárkózott annak, hogy a visszahívásáról egyeztessenek.
Ha mindenáron a koalíció parlamenti többségének megtartása a cél, két lehetőség maradt. Az egyik, hogy a remek mediátor hírében álló kormányfő kivár, hátha szelídül valamit az SaS álláspontja.
A másik, hogy megpróbálják kihozni a maximumot ebből a szerencsétlen szituációból és Matovic lemondását hozzákötik Sulík távozásához.
Ügyes kommunikációval, saját magát áldozatszerepbe tolva ebből akár az SaS elnöke is kijöhet jól. Sulík nyilván pontosan tudja, ha robbantani akarja a koalíciót, annak most van itt az ideje. Az elmúlt hónapok gazdasági nehézségeit, a rekordmagas inflációt, az anyagi bizonytalanságot a választók egyértelműen Matovic nyakába varrják, akkor is, ha a felelősség nem csak az övé. Rekordalacsony, 11 százalék körüli bizalmi indexe szépen szemlélteti mindezt.
Hogy mi következik, ha szeptember elsején az SaS kilép a kormányból, azt nehéz megmondani.
A távozó frakció nélkül az egyszerű többséghez szükséges 76 képviselője sem lesz meg a kormánynak, így a négyből hárompártivá olvadt koalíció kénytelen lenne minden szavazás előtt eseti alkuk formájában biztosítani a kellő támogatást.
Mindez persze nem lehetetlen és a szlovák politikatörténetben sem példa nélküli, de egészen valószínűtlen, hogy a következő választásokig, 2024 tavaszáig kihúznák így.
Az előre hozott választások sem jelentenek automatikus opciót. A parlament feloszlatásához legalább kilencven képviselő szavazata kellene, amelyet az SaS-szel kiegészült ellenzék nem tudna szállítani, ráadásul az alkotmány, jelenlegi formájában, nem is engedi a parlamenti ciklus lerövidítését.
