Kína bombázó- és vadászrepülőgépeket küld Thaiföldre, ahol vasárnap közös hadgyakorlatba kezd a délkelet-ázsiai országgal – jelentette be a pekingi védelmi minisztérium szombaton. A hadgyakorlaton szerepet kapnak a szárazföldi célpontokra mért csapások, kis és nagy létszámú csapatok bevetései, valamint a szárazföldi harcok légi támogatását célzó manőverek.
Kína egyre szélesebb körű katonai tevékenysége az ázsiai–csendes-óceáni térségben az elmúlt időszakban növekvő aggodalmat keltett az Egyesült Államokban és szövetségeseiben, amelyek – az USA mellett Indonézia, Ausztrália, Japán és Szingapúr – Indonéziában ugyancsak gyakorlatoznak.
Kína mindemellett az elmúlt napokban sorozatosan indított harci hajókat és repülőgépeket, amelyek a Pekinggel éleződő konfliktusban álló Tajvan vizein és légterén haladtak át.
Ezelőtt is előfordult, hogy Kína aktív katonai tevékenységgel fenyegette a Pekingtől de facto függetlenül működő szigetet, ezek száma és intenzitása azonban Nancy Pelosi amerikai képviselőházi elnök múlt heti, sok vitát kiváltó tajpeji látogatása óta megnőtt.
A tajvani külügyminisztérium szombaton kiadott nyilatkozatában őszinte háláját fejezte ki az Egyesült Államoknak, amiért konkrét lépésekkel segítette a Tajvani-szoros és a térség biztonságának megőrzését. A szombati nyilatkozat a Fehér Ház pénteki állásfoglalására reagált, amelyben Kurt Campbell, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsának délkelet-ázsiai ügyekért felelős koordinátora kifejtette, hogy Kína túlreagálta Nancy Pelosi amerikai képviselőházi elnök tajvani látogatását.
A tajvani nyilatkozat szerint Kína Tajvan felé irányuló indokolatlan katonai és gazdasági megfélemlítése csak a globális demokratikus tábort alkotó országok összetartását és ellenálló képességét erősítette meg.
Caj Jing-ven tajvani elnök csütörtökön azt mondta, hogy nem csökkent a Pekingből érkező fenyegetőzés mértéke, de a Pelosi múlt heti látogatását követő – a sziget körüli eddigi legnagyobb – kínai hadgyakorlat hevessége csillapodni látszik.
Tajvanban 1949-ben kiáltották ki a Kínától független köztársaságot, de Peking sajátjaként tekint a szigetre. Kínai vezetők korábban többször is kijelentették: ha kell, erővel foglalják el Tajvant és érik el az ország újraegyesítését.
Amerikai–kínai csúcstalálkozót tarthatnak. Az amerikai és a kínai elnök novemberben személyesen találkozhat, első alkalommal Joe Biden hivatalba lépése óta, a G20-csoport indonéziai csúcstalálkozója keretében – értesült a The Wall Street Journal című amerikai lap. Hszi Csin-ping kínai elnöknek három év után ez lehet az első külföldi hivatalos útja. A látogatást beárnyékolhatja a Tajvan körül kialakult fesztültség, amely mélypontra küldte az amerikai–kínai kapcsolatokat. Az amerikai nemzetbiztonsági tanács csendes-óceáni térségért felelős koordinátora azt mondta, hogy az értesülést nem tudja megerősíteni a részleteket, a dátumot, helyszínt illetően, de annyit elmondott, hogy a két elnök legutóbbi telefonbeszélgetésén szóba került egy lehetséges személyes találkozó, és abban is megállapodtak, hogy hivatalaikat megbízzák, foglalkozzanak a kérdéssel és egyeztessenek a részletekről.
Borítókép: A kínai állami Hszinhua hírügynökség által közreadott képen a kínai Népi Felszabadítási Hadsereg gépei a levegőben a Tajvan szigete körül tartott harci gyakorlaton 2022. augusztus 7-én (Fotó: MTI/AP/Hszinhua)
