Lapozó: Extraprofitot termel Norvégia az energiaválsággal, mégsem vállal szolidaritást Európával

Nem tudják a tervek szerint újraindítani a francia atomreaktorokat · A svéd Centrumpárt elnöke lehetett egy svéd gyilkos valódi célpontja · Árcsökkentés helyett inkább részletfizetéssel nyújtana látszólagos segítséget a francia nemzeti vasúttársaság a jegyvásárláshoz · Extraprofitot termel Norvégia az energiaválsággal, mégsem vállal szolidaritást Európával

Nem tudják a tervek szerint újraindítani a francia atomreaktorokat

A többségi állami tulajdonú francia villamosenergia-szolgáltató, az EDF csütörtökön közleményben jelentette be, hogy nem tudja az eredeti ütemterv szerint újraindítani négy atomreaktorát, amelyen korrózió miatt végeznek karbantartási és javítási munkálatokat. A vállalat többhetes késést prognosztizál az üzembe helyezésben. Az EDF ennek ellenére fenntartja a korábban kiadott villamosenergia-termelési célokat, amelyek szerint 2022-ben összesen 280-300 terawattóra áramot állít majd elő, bár a tényleges teljesítmény valószínűleg csak az alsó célértéket éri majd el.

Az érintett reaktorokat – a Cattenom 1, Cattenom 3, Cattenom 4 és a Penly 1 blokkokat –  a jelenlegi tervek szerint 2022. november elseje és 2023. január 23-a között fogják lépcsőzetesen újraindítani. Franciaország 56 atomreaktora közül jelenleg harminckettő áll karbantartás, fűtőelem-átrakás és javítási munkálatok alatt. Franciaországban az elektromos áram ára hónapok óta emelkedik. Csütörtökön a jövő évben leszállítandó áram ára – minden idők rekordját megdöntve – elérte a kilencszáz eurót megawattóránként. Egy évvel ezelőtt megawattóránként kevesebb mint száz eurót kellett az áramért fizetni, a korábbi években pedig hozzávetőleg ötven eurót.

Forrás: bfmtv.com

Megpróbálhatták meggyilkolni a svéd Centrumpárt elnökét

Idén július hatodikán rendezték meg a legnagyobb svéd politikai vitahetet, az Almedalt Gotland szigetén. A rendezvény ideje alatt a nyílt utcán gyilkolták meg az országosan ismert pszichiátert, Ing-Marie Wieselgrent. Az elkövető egy 33 éves férfi volt, akit először gyilkosság miatt tartóztattak le, de később terrorizmus vádjával indítottak ellene eljárást. Ügyvédje az előző heti letartóztatási tárgyaláson azt mondta, ügyfele kész felelősséget vállalni terrorbűncselekményre való felkészülésért. Az ügyész, Henrik Olin most az mondja, nyomós indoka van arra, hogy azt feltételezze, a valódi célpont a parlamenti Centrumpárt elnöke, Annie Lööf lehetett, de több részletet nem árult el. Lööf a bűncselekmény idejében sajtótájékoztatót tartott volna a tetthely közelében egy teraszon, de azt előtte lemondta, ugyanakkor az Almedalon tervezett beszédét később este megtartotta. Az elkövetőről, Theodor Engströmről ismert, hogy náci filozófiát vall. 2015-ben aláírta pártoló tagságát a Nordic Resistance Movementben, és részt is vett a szervezet több demonstrációján.

Forrás: Svenska Dagbladet

Árcsökkentés helyett inkább részletfizetéssel nyújtana látszólagos segítséget a francia nemzeti vasúttársaság a jegyvásárláshoz 

Franciaország nemzeti vasúttársasága, az SNCF bejelentette, hogy 2023 közepéig, azaz még a jövő nyári szezon előtt részletfizetést vezet be a nemzeti gyorsvasút, a TGV jegyáraira. A döntés háttere, hogy a TGV jegyárait egyre több francia érzi megfizethetetlennek, a vállalat számos bírálatot kapott a sokak számára elérhetetlen árú szolgáltatás miatt. A vállalat maga is érzékelte, hogy az online jegyvásárlási folyamatok többnyire azért szakadnak meg – a fizetésnél –, mert a megadott kártyán nincs elegendő fedezet a tranzakcióhoz. Árcsökkentés vagy kedvezmények helyett azonban az SNCF inkább részletfizetési lehetőséget kínál fel az utazóknak. A részletfizetés kizárólag online jegyvásárláskor lesz elérhető, a pályaudvarokon nem. Az SNCF tervei szerint a jegyek árát a vásárlók több hónapon keresztül törleszthetik majd. A TGV Párizsból Nizzába tartó szerelvényére jelenleg 132 euróba (hozzávetőleg 53 ezer forintnak megfelelő összegbe) kerül egy darab másodosztályú jegy egy felnőtt utas számára, és ennek a duplája, ha az utazó vissza is térne a francia fővárosba. Egy négytagú párizsi család, amely egy 10 és egy 15 éves gyerekkel utazik, hozzávetőleg akár 423 eurót (170 ezer forintot) is kifizethet egy kiruccanás másodosztályú vonatjegyeire csak oda, azaz retúrjegyek nélkül. A nemzeti statisztikai hivatal, az Insee adatai szerint az SNCF TGV-re vonatkozó árai egy év alatt 15 százalékkal emelkedtek. A részletfizetési lehetőségről beszámoló francia hírtelevízió, a BFMTV ezért felteszi a kérdést, hogy a csillagászati árakat látva az új fizetési módozat önmagában vajon elegendő lesz-e a TGV-jegyárak körül kialakult elégedetlenség eloszlatására.

Forrás: bfmtv.com

Extraprofitot termel Norvégia az energiaválsággal, mégsem vállal szolidaritást Európával

Az európai országok lázasan próbálnak megszabadulni az orosz energiafüggőségtől, ezért többen Norvégiához fordulnak energiáért. A magas árak és a hatalmas kereslet miatt rendkívül sokat, számítások szerint idén legalább 155 milliárd, 2024-ig pedig több mint ötszázmilliárd eurót kereshet az ország gázon és olajon. Összehasonlításképpen: az összeg, amelyet Norvégia idén a fosszilis tüzelőanyagokból keres, nagyjából megegyezik Ukrajna 2020-as bruttó hazai termékével.

A Financial Times energetikai újságírója, David Sheppard azt írta egy korábbi véleménycikkében, hogy Európának kérnie kellene Norvégiát, tanúsítson szolidaritást, és csökkentse a gáz árát. Sheppard úgy véli, hogy Norvégiának, amely ma az európai gáz durván negyedét és a brit gáz negyven százalékát adja, hosszú távon előnyös lenne, ha kisegítené európai barátait a válságból. 

Azt írja, bár vannak kockázatok a piac befolyásolásában, viszont az segítené az európai háztartásokat a téllel való megbirkózásban. Egy másik, norvég javaslat pedig arról szól, Norvégia az extraprofitból hozzon létre egy szolidaritási alapot, aminek bevételeiből az európai energiastruktúra átalakítását lehetne finanszírozni, valamint ukrajnai humanitárius segélyeket nyújtani. 

A munkáspárti norvég miniszterelnök, Jonas Gahr Støre szerint is fontos a szolidáris magatartás, de ennek ellenére kormánya nem akarja csökkenteni a gáz árát, és nem óhajt szolidaritási alapot létrehozni. A kabinet szerint a gázt magánszereplők adják el Európának, melyek hosszú távon gondolkodnak a jövedelmezőségről, és nem akarnák, hogy a kormány befolyásolja az árakat. – A magas árak az energiahiány miatt alakultak ki, és ha a gázt mesterségesen alacsony áron adják el, akkor sem lesz kisebb a hiány – mondta Andreas Bjelland Eriksen, az ország olaj- és energiaügyi minisztériumának államtitkára. Hozzátette, a magas árak ösztönözni fogják a megújuló energiaforrásokba történő beruházásokat.

Forrás: NRK, Financial Times, Klassekampen

Borítókép: Oslo (Forrás: Flickr)