Lengyelország a viszonosság elvét fogja alkalmazni a Brüsszellel fenntartott kapcsolataiban, és érvényesíteni fogja uniós tagként szerzett jogait – jelentette ki a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) szóvivője, Radoslaw Fogiel a Wnet rádiónak adott interjúban.
A Lengyelországnak szánt európai forrásokat blokkoló uniós szándékról szólva Fogiel elmondta: – Nem vesszük elő az ágyúkat. De azt követően, hogy igyekeztünk igazán szelíd bárányként viselkedni, nyitottak voltunk a tárgyalásokra és valóban készek voltunk engedményeket tenni, és a másik oldal nem reagált, mostantól szimmetrikus akciókat fogunk alkalmazni.
– Tartjuk magunkat a szerződések betűjéhez. A Brüsszellel való kapcsolatainkban a kölcsönösség elvét fogjuk alkalmazni
– fogalmazott.
Arra a kérdésre, hogy mit jelent a politikai gyakorlatban a „szerződések betűjének betartása”, Fogiel így válaszolt: – Lengyelország képviseletében szigorúan érvényesíteni fogjuk a bennünket megillető jogokat, ugyanakkor a legapróbb részletekbe menően gondoskodunk arról is, hogy az európai intézmények és az Európai Bizottság ne hatolhassanak be olyan területekre, ahol a szerződések, például az Európai Unió működéséről szóló szerződés nem ad nekik hatáskört.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke júliusban azt mondta, hogy az EU addig nem biztosít hozzáférést Lengyelországnak a gazdaságélénkítési alaphoz, amíg Varsó további engedményeket nem tesz a bírósági fegyelmi kamarával kapcsolatos elhúzódó jogállamisági vitában.
A PiS szóvivője szerint az Európai Bizottságnak nincs hatásköre az igazságszolgáltatás működésének kérdésében egy uniós államban, és „az igazságszolgáltatás megszervezése A-tól Z-ig a tagállamok hatáskörébe tartozik”.
Fogiel szerint tisztán politikai oka van annak, hogy Lengyelország nem kapott pénzt az EU gazdaságélénkítési alapjából.
Lengyelország nem veszíti el a helyreállítási terv eszközeit, ezek folyósítása csak idő kérdése
- jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerdai sajtóértekezletén.
Morawiecki aláhúzta: az uniós pénzeket "egységként" szemléli, elsősorban a strukturális, a kohéziós alapok, valamint a közös agrárpolitika eszközei érdeklik, mert ezek "ötszörösét teszik ki" a lengyel helyreállítási tervnek. Hangsúlyozta: Lengyelország "nem fog elveszíteni semmilyen pénzt", a helyreállítási alap eszközeinek folyósítása is "csak idő kérdése". Hozzátette: az Európai Unióval együtt "ki kell dolgozni megfelelő mechanizmusokat, ezt remélhetőleg az Európai Bizottság is érti". Mint fogalmazott, "ami az eszközök lehívásának időpontját illeti, legfeljebb még egy kicsit vitatkozni kell az EU-val". Elmondta, a helyreállítási tervben foglalt projektek megvalósítását már el is indították, felhasználva a korábban a kormánya által előkészített más pénzügyi, ezen belül hiteleszközöket.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Dziennik Gazeta Prawna lengyel gazdasági napilapnak július végén adott interjúban kijelentette: Varsó még nem teljesítette a koronavírus-járvány utáni helyreállításra szánt európai uniós források kifizetéséhez támasztott feltételeket. A brüsszeli bizottság június elején hagyta jóvá a 23,9 milliárd euró értékű vissza nem térítendő támogatást és a 11,5 milliárd eurós kölcsön lehívását lehetővé tevő lengyel helyreállítási tervet, ennek eszközeinek kifizetését viszont a tervben foglalt szükséges feltételek - úgynevezett mérföldkövek - teljesítéséhez köti. Az első mérföldkövek teljesítését viszont Varsó és Brüsszel jelenleg eltérően értelmezi.
– Maximálisan jó szándékot mutattunk, kompromisszumos megoldásokban állapodtunk meg, de nyilvánvalóan nem erről van szó. Ha megnyerjük a következő választást, át kell rendeznünk az EU-val való kapcsolatainkat
– jelentette ki Kaczynski még egy hétfőn adott interjúban.
Szintén hétfőn Krzysztof Sobolewski, a PiS főtitkára kijelentette, hogy Németországnak túl nagy befolyása van az EU-ban. Elmondta, hogy Lengyelország minden lehetőséget ki fog használni, például a vétójog széles körű alkalmazásával. „Fogat fogért taktikát fogunk alkalmazni” – mondta.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a gyengébb tagállamokkal szembeni „imperializmussal” vádolta az EU-t, „mélyreható változásokat” sürgetve a Die Welt című német lap szerdai vendégcikkében.
A reformoknak „a közjót és az egyenlőséget kell visszahelyezniük az unió alapelvei közé”. Ez csak szemléletváltással sikerülhet – írta. „A tagállamoknak és nem az uniós intézményeknek kell dönteniük az uniós fellépés irányáról és prioritásairól.”
„Jelenleg Németország és Franciaország többet számít, mint az összes többi tag” – írta Morawiecki. „Tehát egy formális demokráciával és egy de facto oligarchiával állunk szemben, amelyben a legerősebb birtokolja a hatalmat.”
Borítókép: Jaroslaw Kaczynski, a lengyel Jog és Igazságosság párt vezetője a párt eredményváró rendezvényén 2019. október 13-án (Fotó: AFP/Wojtek Radwanski)
