Parasztcsaládból a Nobel-békedíjig – Évszámok és képek Gorbacsov életéből

Hosszan tartó betegség után, életének 92. évében kedden elhunyt Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió első és utolsó elnöke, a Szovjetunió Kommunista Pártjának utolsó főtitkára, a XX. század történelmének egyik legfontosabb alakítója. Évszámokban idézzük fel életének és karrierjének legfontosabb állomásait.

Former Soviet president Mikhail Gorbachev cheers up participants, as French international chess grandmaster Vladislav Tkachiev plays blind in Moscow on April 3, 2012 a simultaneous match against Russian politicians. AFP PHOTO/ ALEXANDER NEMENOV (Photo by ALEXANDER NEMENOV / AFP) Fotó: AFP

Ronald Reagan amerikai elnökkel a washingtoni szovjet nagykövetségen 1987 decemberében. (Fotó: AFP/Jerome Delay)

1988.: Meghirdette a glasznoszty (nyilvánosság) jelszavával a politika társadalmi ellenőrzését. Ugyanebben az évben jelentette be, hogy a Szovjetunió szakít a Brezsnyev-doktrínával, és lehetővé teszi a keleti blokk országainak, hogy saját belügyeiket meghatározzák. Ez oda vezetett, hogy Kelet-Európa számos forradalmat élt meg, amelyek eredményeképpen a kommunizmus végleg összeomlott.
1989.: Máltán George Bush amerikai elnökkel lezártnak nyilvánították a hidegháború korszakát.
1990.: Gorbacsovot választották a Szovjetunió első – és mint utóbb kiderült utolsó – elnökévé. Ugyanebben az évben megkapta a Nobel-békedíjat, az indoklás kiemelte érdemeit a kelet–nyugati kapcsolatok átalakulásában, továbbá abban, hogy a szovjet társadalom nagyobb nyitottságának megteremtésével hozzájárult a nemzetközi bizalom megerősödéséhez.

1991.: Az augusztusi moszkvai puccskísérletet a pártfőtitkári tisztség elvesztése árán még ugyan túlélte, ám ekkor már a puccsisták ellen fellépő Borisz Jelciné volt a tényleges hatalom. Gorbacsov december 25-én lemondott a Szovjetunió elnöki tisztségéről.
1992.: Megalapította a társadalmi, gazdasági és politikai kutatásokat támogató nemzetközi alapítványát.

A Gorbacsov Alapítványnak helyet adó moszkvai épületben 1992-ben. (Fotó: AFP/Vitaly Armand)

1996.: Részt vett az elnökválasztáson, a szavazatok csupán 0,5 százalékát szerezte meg.
2001.: Létrehozta az Oroszországi Szociáldemokrata Pártot, amelynek 2004-ig vezetője volt.

2011.: Oroszország legmagasabb kitüntetésével, a Szent András apostolról (Andrej Pervozvannij) elnevezett érdemrenddel, Münchenben Franz Josef Strauss-díjjal tüntették ki.

Angela Merkel német kancellárral és Lech Walesa volt lengyel államfővel a berlini fal leomlásának huszadik évfordulóján a német fővárosban 2009-ben. (Fotó: AFP/Leon Neal)

2014.: Bár gyakran bírálta Vlagyimir Putyin jelenlegi orosz elnököt, támogatta a Krím félsziget annektálásáról szóló népszavazást, mondván: a kommunista párt annak idején az emberek megkérdezése nélkül adta oda a Krímet Ukrajnának, most maguk az emberek korrigálták a hibát.
2021.: Kilencvenedik születésnapján Putyin a modern kor egyik legkiválóbb államférfijának nevezte Gorbacsovot. Az utóbbi években sokat betegeskedett, több ízben műtötték, szellemileg viszont friss maradt, és nyomon követte a világban zajló politikai eseményeket.

Borítókép: Mihail Gorbacsov Moszkvában 2012-ben. (Fotó: AFP/Alexander Nemenov)