A munkaerőpiac szenvedése a szolgáltatókat ( például a könyvelőket, ügyvédeket és adótanácsadókat) és a vendéglátósokat érintette a leginkább, de a turizmus is komoly munkaerőhiánytól szenved.
A szállodákból ,éttermekből, bárokból, kávézókból is rengetegen hiányoznak. A feldolgozóiparban szintén nagy a baj, különösen az élelmiszer-előállítóknál, de az adatfeldolgozó berendezések és a fémtermékek gyártói is egyre nehezebben találtak szakképzett munkaerőt. Az építőipar és a nagykereskedelem szenved a legkevésbé, de még ezeken a területeken is érződik a hiány hatása.
Az Ifo által készített alábbi ábra azt mutatja, hogy az egyes területeken a megkérdezett cégek hány százaléka jelezte hogy munkaerőhiánytól szenved.
Achim Dercks, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetségének (DIHK) ügyvezető igazgatóhelyettese nemrégiben így foglalta össze a kialakult helyzetet a Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámolója szerint:
Évente akár négyszázezerrel többen lépnek ki a munkaerőpiacról életkoruk miatt Németországban, mint ahányan újonnan belépnek az iskolából. Ez a következő 15 évben négy-hatmillió emberrel csökkenti a foglalkoztatási potenciál.
A V4NA hírügynökség cikke szerint ezek a problémák már jóideje sújtják a német gazdaságot, a politika pedig máig sem tudott ellenszert találni. A szociáldemokrata–zöld–liberális kormánykoalíció most valóságos csodafegyverként tekint arra az intézkedésre, amelyet a közeljövőben kíván bevezetni, és amelynek részeként megkönnyíti a bevándorlók letelepedését Németországban. Könnyebben kapnának hivatalos dokumentumokat és engedélyeket, így minél hamarabb munkába állhatnának.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!