Gyakran felmerülő kérdés, hogy a milliárdos tőzsdeguru a pénzpiaci tevékenysége mellett milyen célokra szánta dollár százmillióit az elmúlt évtizedekben. Ő ezt úgy hívja, filantróp tevékenység, egyúttal a Karl Popper által ihletett nyílt társadalom eszméjének terjesztése. Tény: bár eredetileg a kommunista rezsimek lebontását is segíteni kívánta, azóta sem hagyott fel a küldetésével, s a rendszerváltozás ideje, illetve a kommunista hatalom alól való felszabadulás időszaka óta Soros György egyre nagyobb befolyást szerzett a hálózatain keresztül.
Miközben az Egyesült Államokban sem tétlenkedik, szervezeteit és pénzét alig leplezetlenül máig arra használja, hogy az általa vallott értékek és érdekek mentén alakítsa a kelet-közép-európai, valamint balkáni országok belpolitikáját. Mindezt úgy érte el, hogy hozzá köthető alapítványok, valamint médiumok segítségével, a választások manipulálásán keresztül szövetséges politikusokat juttatott hatalomra, akik aztán országukat az amerikai tőzsdespekuláns elképzeléseinek megfelelően kezdték átalakítani.
Bár még vannak olyan országok, ahol Soroséknak nem sikerült a befolyásuk alá vonniuk a politikát – mint például Lengyelországban –, de a tőzsdespekuláns azokban az államokban is széles hálózattal rendelkezik, és mindent megtesz, hogy megbuktassa a számára ellenséges, bevándorlásellenes, konzervatív kormányokat.
Az amerikai befolyásolás nemzetbiztonsági kockázatokat jelenthet, ám az érintett országok eddig nem igazán tudtak mit kezdeni ezzel a jelenséggel. Bemutatjuk, régiónkban Soroséknak milyen „hadállásaik” vannak.
Lengyelország és a feminista álca
Soros György lengyelországi tevékenységében kulcsszerepet játszik az általa még a nyolcvanas évek végén alapított Báthory Alapítvány, amelyen keresztül a 2015 óta hatalomban lévő jobboldali kormányt megdönteni kívánó médiumokat, szervezeteket, tüntetéseket, sőt, akár politikai pártokat támogat. Az egyik ilyen kísérlete, hogy utcai demonstrációk segítségével kezdte el befolyásolni a 2019-es választások kimenetelét, elsősorban egy lengyel kormányellenes, feminista mozgalom, az úgynevezett „czarny protest” pénzügyi támogatásán keresztül.
Emellett 2016-ban az egyik legnagyobb lengyel ellenzéki újság, a Gazeta Wyborcza mögött álló vállalatba, az Agorába is bevásárolta magát a Media Development Investment Fund-on (MDIF) keresztül. Ugyanez a 39 országban jelen lévő alap tűnt fel a magyarországi 444 finanszírozása körül is.
Soros aktivistái 2017-ben Lengyelországban kvázi ukrán mintára Euromajdant vizionáltak, amire válaszul a lengyel hatóságok kitiltották helyi szervezetének vezetőjét. Soros a 2023-as lengyel választásra is gőzerővel készülhet, hiszen 2021-ben az egyik legrangosabb lengyel médiumban, a Rzeczpospolitában szerzett tulajdonosi hányadot, eszmetársai pedig olyan befolyásos személyek, mint a varsói főpolgármester, Rafal Trzaskowski, aki 2020-ban Lengyelország elnöki székére is pályázott. Emellett szövetségesei tanácsadókként, illetve kampányemberekként a többi ellenzéki pártban is megtalálhatók. Érdemes megjegyezni: a magyarhoz hasonlóan a lengyel ellenzéki pártok is a közös indulást fontolgatják a 2023-as parlamenti választásokon – teszi hozzá a Mandiner.
A befolyásos think tank Csehországban
Sorosnak Csehországban is kiterjedt „civil” hálózata van, amelyet aktívan használ a helyi politika befolyásolására. Csak 2018-ban több mint húsz szervezet kapott tőle pénzügyi támogatást, köztük egy oknyomozó portál is. A tőzsdespekuláns még 2015-ben alapított egy European Values nevű think tanket, amelynek képviselői 2016 óta aktívan részt vesznek a cseh belpolitika alakításában. 2019-ben a regnáló miniszterelnök,
Andrej Babis elleni tüntetések kapcsán is felmerült Soros György neve, hiszen élére olyan civil szervezetek álltak, amelyek rendszeresen részesültek a támogatásaiból – ahogy arra a XXI. Század Intézet is rámutatott.
Petr Zantovski, a Prágai Közgazdaságtudományi Egyetem professzora korábban arról beszélt, hogy Soros olyan médiumokon keresztül gyakorol befolyást a cseh közvéleményre, mint a Neovlivni.cz vagy a Hlidacipes.cz, akik az orosz befolyás csökkentésének álcája alatt tisztán politikai propagandatevékenységet végeznek. Alapítványa, az Open Society Foundations pedig rendszeres támogatója a választásokon végül elbukó Babist célkeresztjében tartó Invastigace.cz nevű oknyomozó portálnak. A tavaly hatalomra került liberális szivárványkoalíció politikusai között Soros támogatottjai is megtalálhatóak.
Külföldről finanszírozott tüntetések Szlovákiában
Petr Zantovski szerint a filantróp milliárdos cseh szervezetein keresztül Szlovákiában is próbál politikai befolyást szerezni. A cseh egyetemi professzor egy nyilatkozatában úgy vélte, a 2017-es szlovákiai kormányválságban Soros érintettsége is egyértelműen megfigyelhető volt. Már csak azért is, mert Robert Fico nyilvánosságra hozta, hogy Kiska korábbi köztársasági elnök és Soros titkos személyes találkozókon beszéltek egymással. 2019-ben végül Fico azután kényszerült távozásra a kormányfői székből, hogy – szerinte – Soros által is finanszírozott tüntetések törtek ki az országban Ján Kuciak újságíró meggyilkolása kapcsán – idézi fel cikkében a Mandiner.
Mint ismert, a 2019-es elnökválasztás is Kiska pártfogoltja, Zuzanna Caputová, valamint a szuverenista Maros Sefcovic között zajlott. Caputová győzelme után egy Guardian-cikkből derült ki, hogy Caputová korábban maga is Soros-ösztöndíjas volt, ráadásul az eredmény után személyesen mondott köszönetet Sorosnak, amiért a szervezetén keresztül érkező pénzek segítségével „annyi jó és értékes” dolgot lehetett véghezvinni Szlovákiában.
Soros azóta is növelte befolyását az országban, tavaly például az MDIF-en keresztül az Sme szlovák portálban vásárolt részesedést.
Újságírók hadát mozgatják Szlovéniában
A Nyílt Társadalom Intézet Szlovénia nevű szervezet 1992 óta folytat aktív tevékenységet a hazánkkal szomszédos országban. 2018-ban azonban Janez Jansa személyében egy úgymond Soros-kritikus miniszterelnök került hatalomra, akit a baloldalnak csak idén sikerült leváltania: Robert Golob vezetésével az újonnan alkotott balliberális Szabadság Mozgalom nyerte a parlamenti választásokat.
A Nova 24 Tv szlovén lap szerint a Szabadság Mozgalom és Soros között fellelhető némi kapcsolat. A párt egyik alelnöke, Urska Klakocar Zupancic például politikai tevékenységét megelőzően Ljubljanában dolgozott bíróként, és egy interjúban egyáltalán nem tagadta, hogy a Nyílt Társadalom Intézeten keresztül egy évig külföldön dolgozhatott.
Hasonló háttérrel rendelkezik Golob kormányának külügyminisztere, Tanja Fajon, aki szerepel az úgynevezett Soros-listán, amely a tőzsdespekuláns Európai Parlamentben dolgozó szövetségeseit sorolta fel. A portál ezek mellett azt is megemlítette, hogy az amerikai tőzsdespekuláns a választási kampány aktív szereplője volt a Nép Hangja (Glas Ljudstva) nevű kormányellenes civil szervezeteket tömörítő NGO-n keresztül. Ráadásul Sorosék a Nyílt Társadalom Alapítvány Nyílt társadalom építése a Nyugat-Balkánon című jelentése szerint Szlovéniában mintegy 100 újságírót támogatnak, hogy azok külföldi médiaszervezeteket látogathassanak meg, külföldi projekteket realizáljanak, valamint konferenciákon és szemináriumokon vegyenek részt.
Bulgária és a bolgár Helsinki Alapítvány
Soros György Bulgáriában is aktívan kampányolt szervezetein keresztül.
A milliárdos például 2020-ban egyéves támogatást nyújtott a bolgár Helsinki Alapítványnak, hogy terjessze a „nyílt társadalom” eszményét.
2021-ben ráadásul egy hozzá közel álló párt is indult a bolgár választásokon, a Demokratikus Bulgária (DB). Miután a DB nem bizonyult eléggé eredményesnek, inkább beindították a Petkov–Vaszilev duó politikai projektjét. Egyikük, Kiril Petkov a Harvardon végzett, kanadai állampolgár, ráadásul a demokrata amerikai elnök, Joe Biden egy videóüzenetben személyesen is kiemelte a nevét. 2021 novemberében a duó pártja, a „Folytatjuk a változást” kis többséggel végül megnyerte a parlamenti választást, a miniszterelnöki tisztet pedig egészen idén augusztusig Petkov töltötte be, amikor a kormánykoalíció megbukott egy bizalmi szavazást követően.
Georgi Markov bolgár politikai kommentátor szerint Petkovék formációja a hazánkban a jobboldali sajtó révén csak Soros-karmestereként ismert Gerard Knaus terve alapján valósult meg. Olyan kormányt akartak hatalomra juttatni, amely többek között vállalja, hogy beengedi a migránsokat az országba és elfogadja a genderideológiát – magyarázza a Mandiner.
NGO-dömping Romániában
Bogdan Duca román politikai elemző szerint Soros érdekeltségébe tartozik az USR-Plus párt, de az amerikai milliárdos befolyása érezhető a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) is. Az elemző szerint a 2020. december 6-i választások előtt Soros már megnyerte az úgynevezett „ideológiai csatát”, hiszen mindhárom vezető párt az úgymond progresszív platformon állt.
Eredetileg tizenkét NGO beindulása követte Soros megjelenését Romániában, majd tucatjával születtek ezekből az újabb NGO-k, azzal az alig leplezett céllal, hogy Románia alapvetően ortodox konzervatív társadalmából liberálist faragjanak.
Ez az NGO-„sereg” kezdett el nyomást gyakorolni a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezette kormányokra. A támadások egyik eleme, hogy a csehországihoz hasonló módon oroszpártisággal feketítsék be a PSD-t, megfosztva őket az amerikai kormány támogatásától.
Egyes beszámolók szerint a 2014. novemberi elnökválasztás idején a Nyílt Társadalom Alapítvány 91,5 ezer dollárt fordított úgynevezett gyűlöletbeszéd-ellenes kampányokra, valamint további 41,25 ezret külföldön élő románok választásra való mobilizálására. Akkoriban az NGO-k még nem találtak számukra megfelelő pártot, ezért a DNA-t, az antikorrupciós ügynökséget kezdték úgy építeni, mintha egy párt lenne. A DNA 1138 személy ellen járt el, ebből huszonnégy polgármester, öt parlamenti tag, két exminiszter, valamint egy korábbi kormányfő. A 2015 végén kialakult tüntetések a kormányzat lemondásához vezettek, annak ellenére, hogy mindössze a lakosság tizenöt százaléka tartotta felelősnek a kormányt egy bukaresti koncerten kialakult tragédia miatt. A tüntetések „nem hivatalos szervezői” között egykori Soros-támogatottak is megtalálhatóak voltak.
