Harmadszorra is előre hozott parlamenti választásokat írtak ki Bulgáriában, miután sem az áprilisi, sem pedig a júliusban megismételt voksolást követően nem voltak képesek kormányt alakítani a parlamentbe jutott pártok. A kettős választást, azaz a parlamenti és az elnökválasztás összevonását költségkíméléssel indokolták, tekintve, hogy utóbbi egyébként is idén ősszel esedékes.
Rumen Radev államfő tegnap már ki is nevezte az új ideiglenes kormányát, amelyben az előzőhöz képest a minisztercserék csupán három tárcát érintettek.
Az előző ügyvivő kormány két minisztere, a Harvardon végzett Kiril Petkov (aki jelenleg az alkotmánnyal nem összeegyeztethetően még mindig kanadai állampolgár is) és Aszen Vaszilev tegnap bejelentették, azért nem vesznek részt az új ideiglenes kormányban, mert új politikai projektet indítanak el, és azzal már részt is vesznek a novemberi parlamenti választásokon.
Amíg a tavaszi, tiszavirág-életű 45. parlamentben mindenki összefogott a Bulgáriát csaknem tíz éven át irányító, Bojko Boriszov volt miniszterelnök vezette jobboldali párt, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) ellen, addig a nyári, 46. parlamentben mindenki mindenki ellen hadakozott. A tavaly nyári kormányellenes tüntetéseken megerősödött protestpártok, a Szlávi Trifonov vezette, rendszerellenesnek mondott Van ilyen nép (ITN), a Soros-szervezetekhez kötődő Demokratikus Bulgária nevű (DB) áljobboldali párt, valamint a maffia által finanszírozott Talpra, BG! képviselői a parlamentben és a médián keresztül egymást szidalmazták, sértegették.
Egyre nyilvánvalóbb azonban, hogy a már fél éve húzódó politikai válság előre megrendezett, az egyik fő célja pedig az volt, hogy fenntartsa a parlament nélküli ügyvivő kormányzást az ősz államfői választásokig, biztosítva Rumen Radev államfő újraválasztását.
Másrészt pedig több jel utal arra, hogy a Soros-szervezetek együttműködésével a Radev-barát Petko–Vaszilev duó politikai projektjének a beindítása is fontos szempont volt.
A neoliberális erők ugyanis azt szeretnék elérni, hogy Bulgária ne akadályozza Észak-Macedónia tagfelvételi tárgyalásának megkezdését az EU-val, engedje be a migránsokat az országba és fogadja el a genderideológiát, valamint az isztambuli egyezményt.
A hazánkban is ismert bolgár politikai kommentátor, Georgi Markov szerint az amerikaiak belátták, hogy a Demokratikus Bulgária párt nem tud hatalomra kerülni, ezért kényszerültek az új politikai projekt elindítására. Markov szerint a projekt mögött Gerard Knaus, a Soros-média karmestere áll. A Petkov–Vaszilev-tandem politikai mozgalma a magyar Momentum mintájára az interneten szerveződik, és közvetlenül külföldről irányítják. Bojan Csukov biztonságpolitikai szakértő szerint a két fiatalember bolgár politikába való belépése biztonságpolitikai kockázatot jelent:
„Ha megválasztjátok őket, már két hét múlva megbánjátok, és siránkozásba kezdtek, ahogy ez Szlavi Trifonovval történt.”
Mint ismeretes, a showmannek mindkét parlamentben megvolt a lehetősége a kormányalakításra, de mindkétszer megfutamodott. Emlékezetes, lapunk is megírta, hogy Joe Biden amerikai elnök egy videóüzenetében váratlanul kiemelte Kiril Petkov nevét, ami után a bolgár médiaelemzők arra a következtetésre jutottak: egyértelműen ő az az ember, akit az amerikaiak a bolgár kormányfői székben akarnak látni.
A politikai káosz, az elszabaduló infláció, az árak csillagokba szökése és a koronavírus-járvány elszabadulása ellenére Rumen Radevnek sikerült megőriznie a népszerűségét, újraválasztása nem lehet kérdéses. Esélyét tovább növeli, hogy két hónappal az államfői választások előtt Boriszov pártja, a GERB még mindig nem nevezte meg elnökjelöltjét. Mintha a 2016-os elnökválasztás ismétlődne meg, amikor Boriszov szándékosan gyenge jelöltet állított Radevvel szemben. Ennek okát sok jobboldali értelmiségi firtatja. A közvélemény-kutatók egybehangzó véleménye szerint Boriszov pártja ismét az első számú esélyese a novemberi parlamenti választásoknak.
Borítókép: JOHN THYS
