A EuroCentralAsian Lesbian Community (Európai és Közép-Ázsiai Leszbikus Közösség, rövidítve: ELC) szeptember 29-e és október 1-je között Budapesten, az állítólag elüldözött, ám továbbra is itt működő CEU-n tartja harmadik alkalommal megrendezendő éves konferenciáját. Közleményük szerint azért, hogy segítsék „a feminizmussal és az LMBTQ-közösséggel kapcsolatos pozitív üzenetek terjesztését”, hozzátéve, hogy ez különösen fontos Magyarországon és Lengyelországban. Felmerül a kérdés, hogy ha szerintük hazánkban valóban rémisztő méreteket ölt a homofóbia, akkor miért éppen Budapestre jönnek konferenciát és felvonulást tartani? Véleményem szerint egyszerű a válasz: politikai provokáció az egész, amelytől azt remélik, hogy a nemzetközi sajtónak jól eladható képeket és történeteket gyűjtenek majd be a gyűlölködő magyarokról.
Jól el lesznek majd keseredve, ha rájönnek, hogy a kutyát sem érdekli a konferenciázgatásuk, hiszen az embereket hidegen hagyja a szexuális orientációjuk. A magyaroknak nem azzal van problémájuk, ha valaki más. Csak azt kérik, hogy ezt a másságot ne reklámozza pozitív dologként, ne legyen az LMBTQ-propaganda lenyomva a torkunkon és legfőképpen, hogy hagyják békén a gyerekeket. Ehhez képest, a háromnapos eseménysorozat programját elnézve, vannak kifejezetten olyan előadások, amelyek arról szólnak, hogy a Labrisz Leszbikus Egyesület által pár éve kiadott gendermesekönyv, a Meseország mindenkié mintájára hogyan írjanak a résztvevők gyermekeknek szóló történeteket leszbikus mesehősökről. Egy másik program a nemzetközi szervezetekben való leszbikus érdekérvényesítést szorgalmazza, míg egy harmadik a világ leszbikussá tételére szólít fel, jelentsen ez bármit is.
A konferencia szervezője, az ELC egy „leszbikus, feminista és interszekcionális hálózat”. Az interszekcionalitás azt jelenti, hogy egy személy különböző tulajdonságai miatt (neme, szexuális orientációja, származása stb.) többféle megkülönböztetéssel szembesül, ezek rétegződnek. A szervezet célja saját megfogalmazásuk szerint egy befogadó európai és közép-ázsiai leszbikus hálózat létrehozása, tehát nem csupán biológiai leszbikus nőket várnak soraikba, hanem mindenkit, aki nőnek érzi magát és a nőkhöz vonzódik.
A 2017-es bécsi rendezvényt számos szervezet támogatta, köztük politikai pártok is, így a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport az Európai Parlamentben, az Osztrák Szocialista Párt nőtagozata és az Osztrák Zöldpárt nőtagozata. Ezenkívül a német zöldek alapítványa, a migránsokat a tengeri útvonalakon hajóztató See Watchot támogató Heinrich Böll Alapítvány is szerepel a listán. Az esemény partnereinek megnevezett NGO-k között a szerb Labris a Nyílt Társadalom Alapítványoktól, a Nyílt Társadalom Intézettől és a CEU-tól is részesül támogatásban. A bécsi támogatói listán szereplő ILGA Europe szintén a nyílt társadalom hálózatához tartozó LMBT-szervezet, őket a Nyílt Társadalom Alapítványok finanszírozza. A 2019-es kijevi konferencia támogatói között szerepelt az Európai Szocialisták Pártja, a Mama Cash, valamint a Ukranian Women’s Fund. Utóbbi donorjai között található a nyílt társadalom hálózatához tartozó két szervezet, a Sigrid Rausing Trust és az Oak Foundation.
A budapesti rendezvény elsődleges finanszírozója az Európai Unió. A konferenciát felvezető sajtótájékoztatón Malin Anna Björk leszbikus zöld-baloldali képviselő és Gwendoline Delbos-Corfield (a Magyarországot támadó aktuális EP-jelentés előadója) vett részt az Európai Parlament részéről. Az EP nevében aggodalmukat fejezték ki a magyarországi LMBT-közösség és a velük szemben tanúsított kormányzati hozzáállás miatt és támogatásukról biztosították az érintetteket, valamint az ECL szerepének fontosságát méltatták. A 2022-es konferencia támogatói között megtalálhatjuk a qLit magyar leszbikusmagazint, amely a nyílt társadalom hálózatához tartozó NGO-kkal közösen áll ki az LMBT-közösséget érintő ügyekben, tehát a kapcsolati hálójuk megvan a Soros-szervezetekkel.
A szervezők között szereplő Labrisz Leszbikus Egyesületet a Meseország mindenkié LMBTQ-mesekönyv kiadása okozta felháborodás tette országosan ismertté, ám 1999 óta folytatnak érzékenyítőtevékenységet Magyarországon. Melegség és megismerés elnevezésű iskolai programjuk 2001-től kezdve futott az iskolákban, egészen 2021 nyaráig, a gyermekvédelmi törvény elfogadásáig. A Labrisz számos alkalommal kapott forrásokat a Nyílt Társadalom Alapítványoktól.
Egy másik szponzor, az 1983-ban öt feminista által Hollandiában alapított Mama Cash a világ legrégebbi nemzetközi női alapítványa. A szervezet az évek során többnyire olyan kezdeményezéseknek adott kezdő tőkét, amelyek a nők „testük feletti autonómiáját” támogatják, magyarán az abortuszt, ezenkívül pedig a szexmunkások jogait támogató csoportokat finanszírozzák. A feminista egyesület jelentős összegű pénzügyi támogatásban részesült a Nyílt Társadalom Alapítványoktól.
Végül, de nem utolsósorban a szervező partnerek között szereplő, hamburgi székhelyű Dreilinden a nemi és szexuális sokszínűség társadalmi elfogadását támogatja szervezeteknek nyújtott támogatásokkal és projekttámogatásokkal, valamint „társadalmi befektetésekkel” és hálózatépítéssel. A szervezet több nemzetközi NGO-hálózatnak aktív tagja. Köztük például az Ariadne Networké, melynek támogatói között megtalálható az Oak Foundation, a Sigrid Rausing Trust, a Ford Foundation és a Nyílt Társadalom Alapítványok is. A Dreilinden tagja még az Equality Without Borders kezdeményezésnek is, mely a Soros pénzmosodájaként is leírható Tides Foundation része.
Ha mindez nem lenne elég, vessünk egy pillantást az ELC vezetésére! Dragana Todorovic a szervezet társ-ügyvezető igazgatója, egyben az LGBTI Equal Rights Association for Western Balkans and Turkey (ERA) nevű szervezet ügyvezető igazgatója. Az ERA támogatói között megtalálható a Nyílt Társadalom Alapítványok. Todorovic az elmúlt öt évben a szerb Labris tanácsadója és regionális együttműködési menedzsere volt, mely szervezetet Soros György több szervezete is szponzorálja. A ELC konferenciák koordinátora, Leila Lohman korábban dolgozott a Soros támogatását élvező Human Rights Watchnál. Végül, de nem utolsósorban Oana Dorobantunak, aki kommunikációs feladatokat lát el, korábban a Centre for Legal Resources nevű romániai Soros-szervezetnél szintén ilyen feladatai voltak, amely egy 1998-ban a Nyílt Társadalom Alapítványok által alapított NGO.
Összeérnek a szálak. Ami elsőre „csupán” egy leszbikus nemzetközi konferenciának tűnik, arról könnyen kideríthető, hogy a nyílt társadalom hálózatához tartozó emberek és szervezetek nagygyűlése. A program első napján egy meghívott szűk kör pedig a budapesti Városházán is látogatást tesz, hogy egyeztessenek a vezetéssel pénzügyi támogatásról, valamint a leszbikusjogokról. A konferencia hivatalos megnyitóján felszólal Karácsony Gergely főpolgármester, Bősz Anett főpolgármester-helyettes, valamint Gurmai Zita mint az Európai Szocialisták női tagozatának vezetője.
Miközben Sorosék konferenciáznak és felvonulnak, az Alapjogokért Központ gondozásában magyarul is megjelenik Birgit Kelle Még normális? Akkor gendereljük! című könyve. Az ilyen művek azért is különösen fontosak, mert az LMBTQ-aktivisták hangerejük miatt erősebbnek tűnhetnek, mint amilyenek valójában. Reméljük, hogy a könyv olvasói megfelelő tudással és érvkészlettel vértezhetik fel magukat a genderlobbi elleni küzdelemhez.
A szerző az Alapjogokért Központ elemzője
Borítókép: illusztráció (Fotó: Unsplash)
