Amerikai köldökzsinóron az európai védelem

Február 24-ét követően a délszláv konfliktus óta először újra háború dúl Európában, ez pedig megmutatta, hogy a hidegháború vége óta eltelt több mint harminc év szinte semmiben nem változtatta meg az Európai Unió Egyesült Államoktól való függőségét, ami az integráció védelmi képességeit illeti. A hangzatos kijelentések mellett az európai vezetők keveset tettek a kontinens külső tényezőktől független védelmének bebiztosítására, ez pedig egyre égetőbb probléma lehet.

Berlin az ukrajnai háború hatására ambiciózus haderő modernizációs tervet fogadott el: 100 milliárd eurót különítenének el a védelmi költségvetésre. Ezzel Németország az európai védelem egyik vezetőjévé léphetne elő, azonban kétséges, hogy ez mire lesz elég. Németország Kijevnek nyújtott katonai támogatásának egy részét úgynevezett körcserés megoldással orvosolja, azaz azoknak az államoknak biztosít fegyverrendszereket, melyek hajlandók a sajátjukat Ukrajnának adni. Azonban a pótlásra sok esetben nem került sor a megadott időpontban, Berlin emiatt többek között Varsóval is összerúgta a port. A Kijevnek nyújtott támogatást ezenfelül a német haderő felszereltsége is megsínyli: 

Christine Lambrecht még júliusban arról beszélt, már nem tudnak több hadi eszközt biztosítani az ukránoknak, mivel a Bundeswehr ezáltal nem tudja ellátni alapvető feladatát, azaz Németország védelmét. 

Németország és Franciaország mellett a NATO keleti szárnyán Lengyelország is intenzív fegyverkezésbe kezdett az elmúlt években, első számú fegyverkereskedelmi partnere pedig nem más, mint az Egyesült Államok. A háború kirobbanását követően ez csak tovább fokozódott, a lengyel vezetés már amerikai nukleáris fegyverek Lengyelország területére telepítéséről is beszélt. 

Mindezek mellett még nem esett szó a Kijevnek nyújtott katonai támogatás tényleges mértékéről: a Kiel Institut für Weltwirtschaft német elemzőintézet adatai szerint Washington közel 25 milliárd dollárnyit ajánlott fel eddig Ukrajnának, míg Németország 1,2 milliárd, Franciaország pedig mindössze 233 millió dollárnyit. A hangzatos diplomáciai kijelentésekkel ellentétben tehát a két európai nagyhatalom sokkal kisebb mértékben járult hozzá Ukrajna védelméhez, annak ellenére, hogy az ukránok honvédő háborúját sokszor Európa háborújaként emlegetik. 

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök (balra), Olaf Scholz német kancellár (középen) és Joe Biden amerikai elnök (Fotó: AFP/DPA/Sven Hoppe)