− Németország és az európai államok egy olyan békerendtől függnek, melynek fenntartását nem tudják saját maguk garantálni − fogalmazott Christine Lambrecht német védelmi miniszter. A szociáldemokrata politikus hozzátette, Európa nem várhatja el Washingtontól, hogy a továbbiakban is olyan mértékű védelmet nyújtson, mint eddig, főleg azért, mivel az Egyesült Államok figyelme egyre inkább a csendes-óceáni térségre koncentrálódik.
A konklúzió egyértelmű: nekünk, európaiaknak, s legfőképp németeknek többet kell tennünk annak érdekében, hogy akkora katonai erőt tudjunk felmutatni, minek hatására más államoknak eszébe sem jut megtámadni minket
− zárta gondolatait Lambrecht. Az amerikai függőségből adódó problémákat nem csak a német védelmi miniszter látja tisztán, Emmanuel Macron francia államfő többször is felszólalt az Európai Unió közös védelmi képességének növelése, valamint a hadiipar fejlesztése mellett annak érdekében, hogy a tagállamoknak ne kelljen külső vállalatokhoz fordulniuk a beszerzések során. − Nem számíthatunk mások védelmére sem a szárazföldön, sem tengeren, sem a levegőben, sem az űrben, sem pedig a kibertérben. Ebből a szempontból új szintre kell emelnünk védelmünket − hangsúlyozta Macron az ukrajnai háború kitörését követően márciusban.
A francia államfő beszédeiben gyakran emlegeti az „európai stratégiai autonómiát”, mely szerinte az államok haderejeinek összehangolt működésével és a hadiipari együttműködés fokozásával érhető el.
Ennek ellenére a valóság teljesen más képet mutat. Ugyan az európai országok fegyverimportja a Stockholm International Peace Research Institute svéd elemzőintézet adatai szerint 2017 és 2021 között 13 százalékkal növekedett a 2012–2016 közötti időszakhoz képest, Washington Európába irányuló fegyvereladásainak aránya csak 2020-ban 45 százalékot nőtt az előző évhez képest. Az Egyesült Államokéhoz képest az európai hadiipar − melyben sokan az autonómia kulcsát látják − jóval fejletlenebb, ezt jól mutatja az is, hogy a világ legjobb húsz hadiipari vállalata között mindössze öt európai szerepel − az első öt helyen pedig csak amerikaiak.