Francia belügyminiszter: A menedékkérelem elutasítása jelentsen kitoloncolási végzést is
Gérald Darmanin francia belügyminiszter a francia nemzetgyűlés törvényalkotási bizottságának a meghallgatásán bejelentette, hogy a 2023 januárjára előirányzott menekültügyi törvényreform tervezetében javasolni fogja, hogy a külföldiek menekültügyi kérelmének elutasítása automatikusan jelentse a hivatalos kitoloncolási végzés kiadhatóságát is.
Darmanin azzal indokolta a javaslatot, hogy míg a biztonságosnak nyilvánított országok – például Albánia vagy Grúzia – esetében Franciaország már ezt az eljárást alkalmazza, addig más nemzetek állampolgárai akár 12 alkalommal is fellebbezést nyújthatnak be menedékkérelmük elutasítása ellen.
Az éveken át tartó fellebbezések pedig késleltetik az ország elhagyására felszólító végzés kiadását. Ezért a belügyminiszter egységesítené az eljárást, és a menedékkérelem elutasítását valamint az ország elhagyására felszólító végzést szinonimaként értelmeztetné. A menedékkérelmük elutasítása után ugyanis a migránsok 70 százaléka él az összes fellebbezés lehetőségével, nem csak a kedvező válasz reményében, hanem a kiutasítás késleltetése céljából is.
Ezzel egy időben Darmanin gyorsabban reagálna a jogos és elfogadható menedékkérelmekre és azzal járó tartózkodási engedély valamely típusának a kiadására. A törvénytervezetet a francia parlament 2022 végén kezdi el megvitatni. Ugyanennek a dokumentumnak a része az a javaslat is, amelyet Emmanuel Macron a napokban szellőztetett meg, s amely szerint a francia kormány az országba özönlő migránsokat a francia kisvárosokba és falvakba telepítené be a „csodálatos lehetőség” és a „demográfiai átmenet” mottójával.
Forrás: lefigaro.fr ,twitter.com
Idén megháromszorozódhat Norvégia bevétele a gázból és az olajból
Norvégia a háború kitörése, illetve az orosz gázszállítás korlátozása óta maximálisra növelte gázkitermelését, ezzel Európa legnagyobb gázszállítójává vált. A megnövekedett mennyiség hatalmas extrabevételt jelent az államnak, ami miatt egyre felerősödnek azon hangok Európában, amelyek szerint a skandináv országnak nagyobb szolidaritást kellene vállalnia az energiaválságba sodródott kontinenssel.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a múlt héten azt mondta, hogy az EU-nak munkacsoportot kell létrehozni Norvégiával, amely megvizsgálja, hogyan lehet észszerű módon csökkenteni a gázárat. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök úgy véli, hogy Norvégiának meg kell osztania az ország olaj- és gázeladásból származó „gigantikus” nyereségét.
A spanyol környezetvédelmi miniszter, Terese Ribera zavarónak nevezte a norvég energiaprofitot. Az EU részéről jelenleg a fő irány az áram- és gázfogyasztás csökkentése, illetve a profit egy részét is vissza akarják venni az unión belül működő cégektől. A tagsággal nem rendelkező Norvégiára semmilyen kötelező intézkedés nem vonatkozik, de elvárják, hogy szolidárisan hozzájáruljon a kedvező, hosszú távú megállapodásokhoz. Norvégia legnagyobb gáztermelője az Equinor, amelyben a norvég állam a többségi tulajdonos.
Az adókkal és illetékekkel együtt Norvégia teljes olaj- és gázbevétele idén egy májusi becslés szerint 933 milliárd norvég korona lesz (90 milliárd euró), szemben a tavalyi 305 milliárd koronával, azaz megháromszorozódhat a cég bevétele. A norvég miniszterelnök, Jonas Gahr Støre nem hiszi, hogy a gázárplafon a válasz az EU kihívásaira, ugyanakkor a hosszú távú szerződésekről szerinte lehet beszélni, ezek megvitatásától nem zárkózik el a norvég fél.
Forrás: Svenska Dagbladet
