Lapozó: Több mint kétezer ukrán gyermeket vittek illegálisan Oroszországba

A dán gazdaság is zsugorodhat jövőre · Francia belügyminiszter: a menedékkérelem elutasítása jelentsen kitoloncolási végzést is · Idén megháromszorozódhat Norvégia bevétele a gázból és az olajból · Több mint kétezer ukrán gyermeket vittek illegálisan Oroszországba.

Lviv, 2022. március 7. A dél-ukrajnai Hulaipole településen mûködõ árvaházból kimenekített gyerekek mennek csomagjaikkal Lviv vasúti pályaudvarán 2022. március 7-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/EPA/PAP/Vitalij Hrabar Fotó: Vitalij Hrabar

Francia belügyminiszter: A menedékkérelem elutasítása jelentsen kitoloncolási végzést is 

Gérald Darmanin francia belügyminiszter a francia nemzetgyűlés törvényalkotási bizottságának a meghallgatásán bejelentette, hogy a 2023 januárjára előirányzott menekültügyi törvényreform tervezetében javasolni fogja, hogy a külföldiek menekültügyi kérelmének elutasítása automatikusan jelentse a hivatalos kitoloncolási végzés kiadhatóságát is. 

Darmanin azzal indokolta a javaslatot, hogy míg a biztonságosnak nyilvánított országok – például Albánia vagy Grúzia – esetében Franciaország már ezt az eljárást alkalmazza, addig más nemzetek állampolgárai akár 12 alkalommal is fellebbezést nyújthatnak be menedékkérelmük elutasítása ellen. 

Az éveken át tartó fellebbezések pedig késleltetik az ország elhagyására felszólító végzés kiadását. Ezért a belügyminiszter egységesítené az eljárást, és a menedékkérelem elutasítását valamint az ország elhagyására felszólító végzést szinonimaként értelmeztetné. A menedékkérelmük elutasítása után ugyanis a migránsok 70 százaléka él az összes fellebbezés lehetőségével, nem csak a kedvező válasz reményében, hanem a kiutasítás késleltetése céljából is. 

Ezzel egy időben Darmanin gyorsabban reagálna a jogos és elfogadható menedékkérelmekre és azzal járó tartózkodási engedély valamely típusának a kiadására. A törvénytervezetet a francia parlament 2022 végén kezdi el megvitatni. Ugyanennek a dokumentumnak a része az a javaslat is, amelyet Emmanuel Macron a napokban szellőztetett meg, s amely szerint a francia kormány az országba özönlő migránsokat a francia kisvárosokba és falvakba telepítené be a „csodálatos lehetőség” és a „demográfiai átmenet” mottójával.

Forrás: lefigaro.fr ,twitter.com

Idén megháromszorozódhat Norvégia bevétele a gázból és az olajból

Norvégia a háború kitörése, illetve az orosz gázszállítás korlátozása óta maximálisra növelte gázkitermelését, ezzel Európa legnagyobb gázszállítójává vált. A megnövekedett mennyiség hatalmas extrabevételt jelent az államnak, ami miatt egyre felerősödnek azon hangok Európában, amelyek szerint a skandináv országnak nagyobb szolidaritást kellene vállalnia az energiaválságba sodródott kontinenssel. 

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a múlt héten azt mondta, hogy az EU-nak munkacsoportot kell létrehozni Norvégiával, amely megvizsgálja, hogyan lehet észszerű módon csökkenteni a gázárat. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök úgy véli, hogy Norvégiának meg kell osztania az ország olaj- és gázeladásból származó „gigantikus” nyereségét. 

A spanyol környezetvédelmi miniszter, Terese Ribera zavarónak nevezte a norvég energiaprofitot. Az EU részéről jelenleg a fő irány az áram- és gázfogyasztás csökkentése, illetve a profit egy részét is vissza akarják venni az unión belül működő cégektől. A tagsággal nem rendelkező Norvégiára semmilyen kötelező intézkedés nem vonatkozik, de elvárják, hogy szolidárisan hozzájáruljon a kedvező, hosszú távú megállapodásokhoz. Norvégia legnagyobb gáztermelője az Equinor, amelyben a norvég állam a többségi tulajdonos. 

Az adókkal és illetékekkel együtt Norvégia teljes olaj- és gázbevétele idén egy májusi becslés szerint 933 milliárd norvég korona lesz (90 milliárd euró), szemben a tavalyi 305 milliárd koronával, azaz megháromszorozódhat a cég bevétele. A norvég miniszterelnök, Jonas Gahr Støre nem hiszi, hogy a gázárplafon a válasz az EU kihívásaira, ugyanakkor a hosszú távú szerződésekről szerinte lehet beszélni, ezek megvitatásától nem zárkózik el a norvég fél.

Forrás: Svenska Dagbladet

Több mint kétezer ukrán gyermeket vittek illegálisan Oroszországba

Az orosz megszállók legalább 2100 ukrán gyermeket vittek el szülői felügyelet nélkül Oroszországba – jelentette ki Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes, Ukrajna ideiglenesen megszállt területei reintegrációját felügyelő miniszter.

„Titkosszolgálati forrásokból sikerült megtudnunk, hogy 2161 szülői felügyelettől megfosztott gyereket vittek el Oroszországba. Mi státusgyerekeknek hívjuk őket. Egyelőre nehéz lenne megmondani, hogy pontosan hány szülőt érint a helyzet. Eddig 55 gyereket sikerült visszahoznunk Ukrajnába” – közölte a miniszter. 

A miniszterelnök-helyettes szerint most az a feladat, hogy felkutassák az elrabolt gyerekeket, és követeljék a visszaküldésüket. Tisztázta, hogy a hatóságok minden információt és tényt ellenőriznek az elrabolt gyerekekkel kapcsolatban, és rendületlenül próbálják felvenni a kapcsolatot a bűncselekményt elkövető Orosz Föderációval. Verescsuk hozzátette, hogy Oroszország megpróbál gondoskodni egyes ukrán gyerekek gyámságáról, de az ilyen lépések elfogadhatatlanok.

„Nem engedtük meg, hogy államként örökbe fogadják, és valamilyen formában biztosítsák gyermekeink oroszországi tartózkodását. Követeljük gyermekeink visszaküldését, felszólítjuk a nemzetközi közösséget, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy Oroszország fizessen, azaz szigorítsa a szankciókat azért, mert ma gyermekeink illegálisan tartózkodnak az Orosz Föderáció területén” – hangsúlyozta Verescsuk.

Forrás: pravda.com.ua

Borítókép: a dél-ukrajnai Hulaipole településen működő árvaházból kimenekített gyerekek mennek csomagjaikkal Lviv vasúti pályaudvarán 2022. március 7-én (Fordító: MTI/EPA/PAP/Vitalij Hrabar)