Növelte az AfD népszerűségét a szankcióellenes politika

Lassan, de fokozatosan erősödik az ellenzéki, bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD), amely a tavalyi szeptemberi választásokon elért tíz százalékát mostanra 14 százalékra növelte a legfrissebb felmérések szerint. A népszerűségnövekedésnek minden bizonnyal köze van ahhoz, hogy a radikális jobboldali párt – miközben egyértelműen elítélte Oroszország Ukrajna elleni agresszióját – határozottan ellenzi a Moszkvával szemben kivetett, de a német lakosságot is sújtó uniós szankciókat.

– Még ha tele lesznek is a gáztározók, akkor is csak három hónapra elegendő gázunk lesz. Utána mi következik? Ideológia helyett tényeken alapuló reálpolitikát kellene folytatni – nyilatkozta a napokban a TASZSZ orosz hírügynökségnek Steffen Kotré, a párt parlamenti képviselője, utalva arra: a szankciók nyomán a többi uniós országhoz hasonlóan Németország is energiahiánnyal szembesülhet a télen.

A Németországba irányuló orosz gázszállítás továbbra is igen jelentősen elmarad az utóbbi években megszokott szinttől. Teljesen leállt a szállítás az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat 1 vezetéken, a nemrég elkészült Északi Áramlat 2 vezeték beindítását pedig leállította a német kormány néhány nappal azelőtt, hogy az orosz csapatok bevonultak Ukrajnába. Az AfD a vezeték beindítását követeli a német kormánytól.

Ha kiderül, hogy a kevés pénzzel rendelkező emberek és az alsó középosztálybeli családok terheit nem sikerül csökkenteni, akkor az AfD hosszú idő után ismét a tiltakozók szócsöve lehet

 – mondta Julia Reuschenbach politológus a Reuters hírügynökségnek. Az Insa közvélemény-kutató augusztusban közölt felmérése szerint a németek 65 százaléka tart attól, hogy ősszel és télen tömeges tüntetések és zavargások lehetnek az energiaválság miatt. Az Insa azt is megállapította, hogy míg korábban a németek 75 százaléka mondta azt, semmilyen körülmények között nem szavazna az AfD-re, ez az arány mára 61 százalékra csökkent.

Sahra Wagenknecht, a Die Linke korábbi frakcióvezetője. (Fotó: DPA/AFP/Kay Nietfeld)

Kevésbé áll jól a radikális baloldali Die Linke parlamenti párt – a felmérések szerint épphogy átlépné az ötszázalékos parlamenti küszöböt –, amelyet a szakadás fenyeget a háborúval kapcsolatos belső nézeteltérések miatt. Sahra Wagenknecht korábbi frakcióvezető ugyanis keményen bírálta a szankciókat, az ő megfogalmazása szerint a Németország által indított gazdasági háborút. Wagenknecht mindemellett Európa leghülyébb kormányának nevezte a németet.

– Persze, hogy az Ukrajna elleni háború bűncselekmény. De mekkora butaság az az elképzelés, miszerint megbüntethetjük Putyint azáltal, hogy német családok millióit szegénységbe taszítjuk, a gazdaságunkat pedig tönkretesszük, miközben a Gazprom rekordbevételre tesz szert? – tette fel a költői kérdést. Mivel a Die Linke jelenlegi vezetősége nem osztja Wagenknecht nézeteit, a volt frakcióvezető vezérletével új pártot alakíthatnak a szakadárok a 2024-es európai parlamenti választásokra időzítve.

Donbászi küldöttség. Az AfD delegációt küldött az orosz csapatok által megszállt kelet-ukrajnai területekre azzal a céllal, hogy „tisztázzák az ottani humanitárius helyzetet”. – Az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos torz és elfogult médiabeszámolók miatt saját szemünkkel akarjuk látni és kivizsgálni az ottani helyzetet – közölte a párt. Ukrajna berlini nagykövete dühösen reagált a bejelentésre, mondván: az AfD képviselői akciójukkal az orosz pusztítást támogatják.

Borítókép: Tino Chrupalla és Alice Weidel, a német ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnökei a pártnak Az országunkat először! címmel meghirdetett új kampányát ismertető berlini sajtóértekezleten 2022. szeptember 8-án (Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke)