A németek 65 százaléka tart attól, hogy ősszel és télen tömeges tüntetések és zavargások lehetnek az orosz–ukrán háború nyomán kialakult energiaválság miatt – az Insa közvélemény-kutató felmérése egybecseng azoknak a német politikusoknak a nyilatkozataival, akik hasonló forgatókönyvet vázoltak fel.
A tüntetők már nem a koronavírusról vagy az oltásokról beszélnek. Más területeken próbálnak apellálni az emberek aggályaira és félelmeire. Olyan, mintha az állam új ellenségeivel lenne dolgunk
– közölte a napokban Herbert Reul, Észak-Rajna–Vesztfália tartomány belügyminisztere, utalva arra: ugyanazok a csoportok fogják szervezni a tüntetéseket, amelyek a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások ellen is tiltakoztak az elmúlt két évben.
A politikus szerint ezeket az embereket most a háború, a növekvő energia- és üzemanyagárak, illetve a hideg lakások ösztönözhetik arra, hogy erőszakos megmozdulásokat szervezzenek a télen, ezért a tartományi rendőrséget már most felszerelik a tüntetések kezelésére alkalmas eszközökkel.
Ennél keményebben fogalmazott nemrég Stephan Kramer, a türingiai alkotmányvédelmi hivatal vezetője, aki szerint a demonstrálók célul tűzhetik ki a kormány megdöntését is.
Érzelmileg felfűtött, erőszakos, a jövőt illetően pesszimista hangulat van a légkörben. Megingott az államba, annak intézményeibe és a politikai szereplőkbe vetett lakossági bizalom
– mondta.
Stephan Kramer is a járványügyi intézkedések ellen leghangosabban tiltakozó, úgynevezett Querdenker-csoporttól tart, amelynek tagjai szerinte arra készülnek, hogy a legitim tüntetők közé férkőzve saját céljaikra használják ki a megmozdulásokat. – A szélsőségesek méregtől átitatott német télről álmodnak – figyelmeztetett ugyancsak Jörg Müller, Brandenburg alkotmányvédelmi hivatalának feje.
Természetesen fennáll a kockázata annak, hogy azok, akik a koronavírus-járvány idején nyilvánvalóvá tették a demokrácia iránti ellenszenvüket, s akiket a jobboldali szélsőségesekkel lehet gyakran azonosítani, most az egekbe szökő árakat használják arra, hogy mozgósítsanak
– nyilatkozta nemrég Nancy Faeser belügyminiszter is, a szélsőjobboldali csoportokra mutogatva.
Az orosz–ukrán háború és a Moszkvával szemben kivetett uniós szankciók hatására Németországban is az egekbe szökött az infláció, Oroszország pedig jelentősen csökkentette a Németországba irányuló gázszállítás mennyiségét az Északi Áramlat vezetéken keresztül. A gázimportőröknek ezért más forrásból és jóval drágábban kell földgázt szerezniük, hogy elláthassák ügyfeleiket. Berlin mindeközben a még működésben lévő atomerőművek végleges leállítására készül az év végén, növelve annak a kockázatát, hogy Németország energiahiánnyal, a háztartások pedig magas rezsiköltségekkel szembesülhetnek a télen.
Vezető politikusok azonban elsősorban a háztartásoktól várják el, hogy takarékoskodjanak.
Míg a balliberális berlini kormány politikusai a szélsőjobboldalt és közvetetten az ellenzéki AfD pártot okolják az elmúlt évek tüntetéseiért, a ZDF nemrég közölt felmérése szerint a megkérdezettek 58 százaléka nem tartja elegendőnek az energiaválság hatásainak enyhítéséért bevezetett kormányzati intézkedéseket, az Insa kutatása szerint pedig a németek 44 százaléka hajlandó lenne a magas infláció miatt az utcára vonulni.
Borítókép: Rendőrök őrizetbe vesznek egy résztvevőt Berlinben, egy Covid-korlátozások elleni tüntetésen 2022. január 26-án (Fotó: AFP/DPA/Fabian Sommer)
