Olaf Scholz hónapokon keresztül azt hangsúlyozta, hogy Németország nem lehet részese a háborúnak – nyilatkozta szombaton a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak Jan Dieren, a kormánypárti szociáldemokraták (SPD) parlamenti képviselője. A politikus arra reagált, hogy előző nap az SPD baloldali szárnyához tartozó parlamenti, európai parlamenti és tartományi parlamenti képviselők felhívást tette közzé, amelyben mielőbbi fegyverszünetet sürgetnek Ukrajnában, és a béketárgyalások megkezdését Kijev és Moszkva között. – A felhívást nem Scholz kancellárhoz intéztük, sokkal inkább a szeptember 1-jei háborúellenesség napja alkalmából – közölte Jan Dieren, aki szerint a nyílt levelükkel nem tértek el az SPD hivatalos békepárti politikájától.
Felhívásukban hangsúlyozzák, Oroszországot követett el agressziót Ukrajna ellen, és szolidaritást vállalnak a megtámadott országgal, de
a háború kiterjedésétől, a NATO beavatkozásától, egy harmadik világháborútól, atomkatasztrófától tartanak.
Ezért minden Ukrajnába irányuló fegyverszállítás előtt meg kell fontolni, hol a vörös vonal, amelynek átlépését a háborúba való belépésként értékelhetné Oroszország. A repüléstilalmi övezet létrehozása, a harckocsik és vadászgépek küldése bizonyára a határ átlépését jelentené – figyelmeztet a nyílt levél, amelynek legnevesebb aláírói Thomas Westphal, Dortmund főpolgármestere és Reinhold Wetjen, az SPD brémai tartományi frakcióvezetője. A felhívást mintegy háromtucatnyian látták el kézjegyükkel.
Olaf Scholz az ukrán függetlenség napja alkalmából közölt szerdai videóüzenetében kiemelte, hogy Németország az önjáró lövegektől a légvédelmi rendszerekig továbbra is hónapról hónapra szállít fegyvereket Ukrajnának.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter ugyanaznap azt mondta, több „igazi fegyver” kellene Németországtól, például Leopard harckocsik és MARS–II rakéta-sorozatvetők.
Míg a német kormányban a Zöldek támogatják a leghangosabban a fegyverszállításokat, a legnagyobb erőt képviselő szociáldemokraták – beleértve a kancellárt – sokáig ódzkodtak ettől, főleg a háborúellenes baloldali szárny ellenkezése miatt. Scholz végül beleegyezett a nehézfegyverek küldésébe, mondván: ez a német lakosság akarata. A németek 49 százaléka azonban egy júniusi felmérés szerint inkább békepárti, velük szemben 19 százalék folytatná a háborút. A kancellár többször világossá tette: a háborút nem lehet békediktátummal lezárni, csakis olyan megállapodásról lehet szó, amelyet Ukrajna elfogad.
A háborúellenes SPD-tagok szerint azonban nem a harcok, hanem a diplomácia ideje jött el, ellenkező esetben recesszió, munkanélküliség, magas infláció és energiaválság vár Európára.
Az EU-nak és tagállamainak a fegyverszünet tető alá hozására kellene törekedniük, ehhez pedig olyan semleges országok részvétele is szükséges, mint Kína, amely közvetítőként járhatna el.
Orosz–ukrán háború
