Az európai lakosoknak elegük van a háborúból, relatív többségük, 35 százalékuk békét akar. Velük szemben 22 százaléknyian vélik úgy, hogy a háborút folytatni kell, hogy Oroszország elnyerje méltó büntetését – mindez a European Council on Foreign Relations berlini központú európai kutatóintézet szerdán közzétett felméréséből derül ki. A közvélemény-kutatók tíz ország, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország és Svédország lakóit kérdezték meg május közepén, három hónappal a háború kirobbanása után.
A békepárti válaszadók Lengyelország kivételével minden országban többségben vannak, szerintük akkor is be kell fejezni a háborút, ha Ukrajnának területi engedményeket kell tennie Oroszországnak.
Az olaszok 52 százaléka akar békét, s mindössze 16 százalékuk folytatná a háborút. A németek 49 százaléka a béketábort erősíti, 19 százalékuk háborúpárti, őket követik a románok (42:23), a franciák (41:20) és a svédek (38:22). Velük szemben a lengyelek egyértelmű többsége, 41 százaléka vágyik Oroszország minden áron történő megbüntetésére, s csupán 16 százalékuk akar azonnali békét.
Abban már nincs különbség a megkérdezettek között, hogy ki a felelős a háború kirobbantásáért: az összes válaszadó 73 százaléka Oroszországot, míg 15 százalék Ukrajnát, az Európai Uniót és az Egyesült Államokat tartja felelősnek.
Az a kérdés sem osztja meg különösen az európaiakat, hogy ki a béke legfőbb akadályozója. Ebben az esetben is Oroszországra mutogatnak (64 százalék), de az olaszok esetében ez az arány csak 39 százalék, míg 35 százalékuk Ukrajnát és a Nyugatot okolja.
Arra a kérdésre, hogy a háború nyomán meg kell-e szakítani a kapcsolatokat Oroszországgal, a magukat békepártiaknak nevezők 50 százaléka minden gazdasági kapcsolatot, 42 százalék minden kulturális kapcsolatot, 40 százalék pedig minden diplomáciai kapcsolatot megszüntetne Moszkvával. A háborúpártiak ebből a szemszögből is harciasabbak: 84, 74, illetve 70 százalékuk szakítaná meg a fent említett kapcsolatokat.
Nem véletlen az sem, hogy a háborúpárti tábor 82 százaléka tiltaná meg az orosz olajimportot az Európai Unióba, 81 százalékuk látná el további fegyverekkel Ukrajnát, s 52 százalékuk küldene uniós csapatokat Ukrajna védelmére.
A békepártiak esetében az olajembargót 52, a fegyverszállítást 47, a csapatok küldését csupán 24 százalék támogatná.
A háború hosszú távú hatásait tekintve a legtöbben, 61 százaléknyian attól tartanak, hogy drasztikusan megemelkednek a lakhatási költségek és az energiaárak, s ugyanilyen arányban aggódnak a válaszadók amiatt, hogy Oroszország atomfegyvereket vet be. A harmadik aggodalomra okot adó fenyegetés az, hogy az oroszok vegyi fegyvereket alkalmaznak (46 százalék).
Érdekesség még, hogy az Oroszországtól való energiafüggőség csökkentését fontosabbnak tartják a felmérésben résztvevők (58 százalékuk), mint a klímacélok elérését (26 százalék). Különösen Finnországban (77 százalék), Lengyelországban (70) és Svédországban (69) magas a függőség csökkentését pártolók aránya, míg Olaszországban csupán 44 százalék ez az arány, míg 40 százalékuk inkább a klímaváltozás elleni küzdelmet tartják elsődleges célnak.
Borítókép: Az ukrajnai háború miatt Romániában francia parancsnokság alatt megalakult NATO-harccsoport francia katonái egy harckocsin a constantai Mihail Kogalniceanu légi támaszponton 2022. június 14-én (Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat)
