OECD: Közel hárombillió dollárral csapolja meg a háború a világgazdaságot

A veszteség ennél jóval tetemesebb is lehet, ha egy keményebb tél esetén energiahiánnyal szembesülve Európa energiaporciózásra kényszerül – mutat rá előrejelzésében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). Az európai mellett a kínai és az amerikai gazdaságra is kiterjedő prognózis rávilágít, milyen súlyos gazdasági következményekkel jár világszerte az ukrajnai háború – írja a Híradó.hu.

Mint írják, a nyugati kormányok attól tartanak, hogy Putyin részleges mozgósítási rendelete és Ukrajna egyes területeinek annektálására tett erőfeszítései nyomán hónapokig, talán évekig is elhúzódhat a konfliktus, ami tovább fokozhatja a világgazdaságra nehezedő bizonytalanságot.

Roppant borsos árat fizetünk ezért a háborúért

– idézi a WSJ Álvaro Santos Pereirát, az OECD vezető közgazdászát. Legutóbbi előrejelzésében a szervezet idén a világgazdaság háromszázalékos, jövőre azonban már csak 2,2 százalékos bővülésével számol. Korábban, a háború előtt 2022-re még 4,5 százalékos, 2023-ra pedig 3,2 százalékos növekedést vártak. A két becslés közötti különbség azt jelenti, hogy

a háború és annak következményei a teljes francia gazdaság kétéves teljesítményének megfelelő összegbe került a világnak

– írja a jelentés alapján a WSJ.

Az OECD várakozásai szerint az euróövezet gazdasága 2023-ban mindössze 0,3 százalékkal fog növekedni, Németország gazdasága pedig 0,7 százalékkal visszaesik. Legutóbbi, júniusi előrejelzésében a kutatószervezet az euróövezetben 1,6 százalékos, Németországban pedig 1,7 százalékos növekedést várt.

Az OECD arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai gazdaság még ennél is jelentősebb visszaesést szenvedhet el, ha az energiaárak ismét emelkedni kezdenek. Amennyiben a földgázárak az év hátralévő részében 50 százalékkal emelkednek, az európai gazdasági teljesítmény 2023-ban 1,3 százalékkal csökkenhet, míg a világgazdaság csupán 1,7 százalékkal nőne.

Ebben az esetben Európa gazdasága borítékolhatóan recesszióba kényszerül.

Az árak ilyen mértékű emelkedése akkor következhet be, ha a télen, az esetlegesen szélsőségesen alacsony hőmérséklet miatt energiahiány lép fel Európában. Ezt megelőzendő az OECD becslése szerint az energiafogyasztást az elmúlt évekhez képest 10-15 százalékkal kellene visszafogni. Pereira szerint ezért is fontos, hogy Európa ne csak az energiaellátásra összpontosítson, hanem arra is gondja legyen, hogy a következő hónapokban csökkenjen a kereslet.

Az OECD természetesen nem értekezik a magyar kormány rezsicsökkentést érintő intézkedéseiről, pedig azok rugalmas újraszabályozása nagyban érinti a szervezet által ösztönzött keresletcsökkenést is, miközben célja továbbra is, hogy védje a lakosságot a háború, a szankciók és az energiaválság következményeitől.

A kormányok Európa-szerte több milliárd eurót költöttek már arra, hogy a háztartásoknak és a vállalkozásoknak segítsék átvészelni az energiaköltségek megugrását. 

A segítség egy része energiaár-korlátozás formájában érkezett, ám ezek az árplafonok – bár vonzók lehetnek rövid távon – nem ösztönzik a háztartásokat a korlátozottabb fogyasztásra. Energiatakarékosság szempontjából Pereira a magasabb árakra esküszik, mivel szerinte így garantált a kevesebb fogyasztás.

A háztartások és a vállalkozások támogatásának költségei a hitelfelvételi költségek és az államadósság emelkedéséhez vezet, ami további gátja a gazdasági növekedésnek. Az OECD szerint az adósság további nagymértékű növekedésének elkerülése érdekében a segítséget a legkiszolgáltatottabb háztartásokra kell irányítani. Pereira, illetve az OECD becslései szerint az a 35 kormány, amelynek gazdaságpolitikáját a jelentés nyomon követi, decemberig nagyjából 150 milliárd dollárt szán az árak alacsonyan tartását célzó széles körű intézkedésekre, míg a célzottabb árintézkedésekre csupán 15 milliárd dollárt.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Pexels)