időjárás 1°C Stefánia 2022. november 28.
logo
Megélhetési válságról beszélnek a kormány politikai ellenfelei, ám az állításuk hazugság

A baloldal azzal riogat, ami nincs

Kiss Gergely
2022.09.27. 05:45
A baloldal azzal riogat, ami nincs

Az uniós szankciós politika és a háború egész Európában nehézségeket okoz. Az Orbán-kormány mindent megtesz az energiaellátás biztosításáért, valamint több területen segíti a családokat és a vállalkozásokat. A baloldal pedig hiába állítja, hogy a „gazdaság összedőlt”, ez egész egyszerűen nem igaz.

Arról beszél a magyarországi baloldal, hogy hazánkban „megélhetési válság van”, amelyet az „Orbán-kormány idézett elő”. Ehhez még időnként azt is hozzáteszik, hogy a „gazdaságpolitika kudarcot vallott” és a kabinet „politikailag már megbukott”. A Demokratikus Koalíció árnyékkormányt alakított, hogy bármikor készen álljon a hatalom átvételére.

A valóság azonban teljesen mást mutat. A magyar kormány felmérések szerint is a legstabilabb az Európai Unióban, ráadásul hatalmas felhatalmazás áll mögötte. Ezt bizonyítják az időközi választások is, amelyeket kevés kivétellel a kormánypárti képviselőjelöltek nyertek meg eddig. Az igaz, hogy nehéz időszakot él meg Magyarország, ahogy egész Európa is. Ezt azonban nem lehet a magyar kabinet számlájára írni. 

A gondot az energiaválság és a háború jelenti, amelynek negatív pénzügyi és gazdasági hatásait a sokszorosára erősítették az Oroszország elleni szankciók. Megélhetési válságról Magyarországon szó sincs.

A minap közölte a Központi Statisztikai Hivatal, hogy júliusban a bruttó átlagkereset félmillió forint volt. A 13,7 százalékos inflációt figyelembe véve az átlagos reálkeresetek 1,4 százalékkal bővültek éves alapon. Ha az első hét hónapot nézzük, akkor a reálbérek 6,9 százalékos növekedést mutattak, azaz érdemben hozzájárultak a fogyasztás növekedéséhez. Szintén jó hír, hogy a munkaerőpiac alakulásán eddig nem mutatkozott meg a szomszédos országban dúló háború. A foglalkoztatottak létszáma már három egymást követő hónapban haladta meg augusztusban a 4,7 millió főt, míg a munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony, még az uniós tagállamokkal összevetve is. Mindezek mellett a kormányzat is tisztában van a kedvezőtlen körülményekkel.

Varga Mihály pénzügyminiszter a közgazdász-vándorgyűlésen a többi között arról beszélt, hogy hozzá kell nyúlni a jövő évi költségvetéshez. Magasabb lesz ugyanis az államháztartási hiány az eredetileg kalkulált 4,9 százaléknál. Ennek oka, hogy hazánk jelentős mennyiségben kénytelen plusz gázmennyiséget beszerezni. A nehéz­séget pedig pont az energia ára és az ellátásbiztonság garantálása jelenti.

Tények támasztják alá, hogy az energia árát a szankciós politika növeli, ezért az Orbán-kormány szerint ezen mindenképpen változtatni kell. Az ügy fontosságát jelzi, hogy a kérdésben nemzeti konzultáció kezdődik hazánkban.

Az Európai Unió vezetői azonban ezt máshogy gondolják, szerintük fokozni kell az Oroszország elleni intézkedéseket. Ennek viszont az lesz a következménye, amit az elmúlt hónapokban is tapasztalni lehetett, azaz: tovább emelkednek az európai energiaárak és nő az inflációs nyomás.

A magyar baloldal osztja a szankciópárti álláspontot. Ezzel kapcsolatban a Századvég több példát is összegyűjtött. A többi között emlékeztettek arra, hogy a Demokratikus Koalíció több alkalommal sürgette a Paks II beruházás felmondását, míg a momentumos Fekete-Győr András azt nyilatkozta, hogy ha ők lennének kormányon, csatlakoztak volna az olajembargóhoz. Szerinte ugyanis a „békének ára van”. Ez csak két példa a sok közül, ám összességében kijelenthető: a baloldal szerint a szankciókat akkor is fenn kell tartani, ha azok kedvezőtlen hatást gyakorolnak az ellátásbiztonságra és az inflációra.

Az Orbán-kormány hosszú ideje arra figyelmeztet, hogy Európa saját magát teszi tönkre ezzel a politikával. 

A kabinet több intézkedést is bevezetett, amelyek segítséget nyújtanak a magyar családoknak és vállalkozásoknak. Idetartozik a többi között a rezsicsökkentés fenntartása az átlagfogyasztás mértékéig, az üzemanyagok és egyes élelmiszerek ársapkája, a kamatstop, a tűzifaprogram és az energiaintenzív vállalkozások támogatása.

Borítókép: Az átlagfogyasztásig mintegy 180 ezer forinttal kevesebb jelenik meg a rezsiszámlákon (Fotó: Havran Zoltán)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.