Búskomor, csepergő esőben avatták fel az ukrán nemzeti címerként szolgáló háromágú szigonyt, az úgynevezett „trizubot” a turulmadár helyén kedden Munkácson. Az ukrán nemzeti kiscímernek még saját talapzat sem jutott, hanem az eltávolított eredeti emlékmű elválaszthatatlan részét képező obeliszk tetejére került.
Az avatáson elhangzott, a mai esemény Munkács városa történetének aranylapjaira kerül és magas politikai kultúráról tanúskodik mindaz, ami történik. Andrij Baloga polgármester avatóbeszédében az orosz–ukrán háborúról elmondott véleménye után arról beszélt, hogy
Kárpátalján tiszteletben tartják az itt élő nemzeti kisebbségek múltját és kultúráját, de ez a fajta tolerancia nem jelenti azt, hogy számukra mindent szabad.
Miközben megköszönte Ukrajna szomszédjainak az országnak nyújtott segítséget, Magyarországot – amelyik több százezer ukrán menekültet fogadott és történetének legnagyobb humanitárius segélyprogramját hajtja végre az ukrán emberek megsegítése céljából – kihagyta a felsorolásból. A hála és köszönet szavai helyett inkább kritikával illette Magyarországot, felszólította Budapestet, ne adja el magát az orosz érdekeknek.
Az viszont akár jelzésértékűnek is tekinthető, hogy sem Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke, sem pedig Viktor Mikita, a megye katonai kormányzója nem vett részt az eseményen.
Az említett politikusok korábban elsietett döntésnek nevezték a turul eltávolítását, illetve elismerték, hogy az ügy nem tesz jót Kárpátalja nyugalmának.
Felmerül a kérdés, mi lesz a lefűrészelt turul sorsa? Miután barbár módon, sietve eltávolították az obeliszkről, az újságírók és a látogatók elől lezárták a vár azon területét, ahol a szobor magasodott.
Úgy tudjuk, a szakszerűtlen eltávolítás következtében az alkotás súlyosan megsérült.
A három és fél méter magas ukrán címer avatóján a polgármester azt ígérte, hogy a későbbiekben a vármúzeumban helyezik el a megcsonkított turulos emlékművet, de előbb nyilván helyre kellene állítani.
Eredetileg 1896-ban, a magyar államalapítás ezeréves évfordulóján avatták fel a turult a hét millenniumi emlékmű egyikeként. Az első világháború után a csehszlovák hatóságok 1924-ben egyszer már eltakarították, majd a második világégést követően a vidékre bevonult szovjet csapatok 1945-ben beolvasztották és vörös csillagokat öntöttek az egytonnás bronzalkotásból. Az emlékmű 2008-ban a helyi városvezetés jóváhagyásával és Pákh Imre, Munkácsról elszármazott amerikai magyar üzletember és műgyűjtő finanszírozásával került vissza eredeti formájában Zrínyi Ilona egykori erődítményébe, és most példátlan brutalitással megsemmisítették.
Kárpátalján már korábban is történtek támadások magyar történelmi és kulturális emlékhelyek ellen.
A vereckei honfoglalási emlékjelet nem egyszer meggyalázták, vagy éppen a beregszászi és ungvári Petőfi-szobrot öntötték le festékkel, s törték le egy darabját. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) székházát pedig előbb felgyújtották, kicsivel később pedig felrobbantották.
Mint arról lapunk is beszámolt, megdöbbentő és megmagyarázhatatlan támadás érte a munkácsi városvezetés részéről a kárpátaljai magyar közösséget. A helyi önkormányzat végrehajtó bizottságának döntésére hivatkozva Andrij Baloga polgármester elrendelte a munkácsi vár magaslatán álló turulos emlékmű elbontását, amit barbár módon, az alkotást szétfűrészelve azonnal meg is tettek. A kárpátaljai magyarságszervezetek nyilatkozatban ítélték el a példátlan cselekményt, Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár arra figyelmeztetett, hogy a háború kellős közepén egy ilyen eset destabilizálhatja a soknemzetiségű Kárpátalja nyugalmát. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig berendelte az ukrán nagykövetség ügyvivőjét.
Magyarellenesség Kárpátalján 
