– Ukrán honfitársaim! Egy nehéz reggelre ébredtünk, terroristákkal van dolgunk – kezdte hétfő reggeli videóüzenetét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök miután több rakéta csapódott be az ország több városába, köztük nyár óta először Kijevbe is. Az elnök elmondása szerint a támadóknak két célpontjuk volt: az energia-infrastruktúra és a civilek.
Káoszt és pánikot akarnak kelteni. Azt akarják, hogy elmeneküljünk, de mi továbbra is csak előre megyünk, ahogy azt a harcterén is bizonyítjuk
– húzta alá Zelenszkij. Majd arra kérte a lakosságot, hogy a nap folyamán maradjanak az óvóhelyeken. Oroszország tagadta, hogy szándékosan célzott volna civileket.
Noha a támadások előtt megszólaltak a légvédelmi szirénák, eddig nyolc halottról és 24 sérültről tudni, de a hatóságok szerint ezek a számok tovább emelkedhetnek.
– Oroszország masszív válaszcsapást mért Ukrajnára – utalt a hétvégi Krím félszigetre vezető hídon történt robbantásokra Vlagyimir Putyin elnök az orosz biztonsági tanács hétfői ülésén. Az orosz elnök már a hétvégén elrendelte a híd és az annektált félsziget teljes védelmét.
– Nincs kétség, ez egy terrortámadás, amelynek célja Oroszország polgári infrastruktúrájának a megsemmisítése volt. A kitervelői az elkövetői és a megrendelői az ukrán különleges szolgálatok voltak – mondta az orosz államfő. Putyin már ekkor kijelentette, hogy a válaszcsapás kemény lesz „erről senkinek ne legyen kétsége”. Ukrajna nem vállalt a felelősséget a híd felrobbantásáért, azonban ünnepelte azt.
Az ukrán hadsereg beszámolója alapján Moszkva három hullámban, 75 rakétával – amelyből az ukrán légvédelem 41-et megsemmisített – és több harci drónnal indított támadást hétfőn délelőtt.
A rendőrség jelentése szerint a legtöbb becsapódás a főváros központjában, a kereszteződésekben, parkokban és turisztikai helyszínek közelében történtek, a háború ezen szakaszáig eddig nem látott intenzitással. Kijev mellett, a nyugat-ukrajnai Lvivben, Ternopilben és Zsitomirban, a közép-ukrajnai Dnyiproban és Kremencsukban, a déli Zaporizzsjában és a keleti Harkovban is robbanások voltak. A támadások helyszínén hatalmas kráterek keletkeztek, repeszek repkedtek, autók gyulladtak ki, ablakok törtek be és házak rongálódtak meg.
Az Ukrajnát ért támadások hírére sokan megerősítették Kijevet a támogatásukban. Így tett mások mellett Emmanuel Macron francia elnök, aki telefonon beszélt ukrán kollégájával megerősítve, hogy: „Franciaország kiáll a támogatások növelése mellett, beleértve a katonai felszerelést is”.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke gyomorforgatónak nevezte a Kijevet ért csapásokat. Josep Borrell, a blokk külpolitikai főképviselőjének hivatala pedig háborús bűnnek nevezte a történteket. A kínai külügyminisztérium szóvivője az eszkaláció enyhítésére szólított fel.
Szijjártó Péter külügyminiszter azonnali tűzszünetre és béketárgyalások lefolytatására szólította fel a feleket.
Borítókép: Kiégett autóroncsok Kijevben 2022. október 10-én, miután az orosz erők rakétatámadást intéztek az ukrán főváros ellen. Legalább nyolc ember életét vesztette, 24 pedig megsebesült (Forrás: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk)
Kijevi bombázás 
