Oroszország részvétele kizárt a nyomozásban
A szabotázsakció vizsgálatában Svédország és Dánia azért illetékesek, mert az ő felügyeletük alatt áll az a tengeralatti kereskedelmi övezet, ahol az Északi Áramlat sérült szakasza található. Emellett még a vezetékek szárazföldi végpontjait felügyelő Oroszország és Németország volnának illetékesek, de Svédország már korábban jelezte, Oroszország semmiképp nem vehet részt a nyomozásban. „A legtöbb elemző szerint Oroszország robbantotta fel a vezetékeket” – von mérleget ennek kapcsán a vizsgálódás állásáról beszámoló Politico.
Szerintük Oroszország azért robbantotta fel saját gázvezetékét, hogy „tovább destabilizálja Európa energiaellátását a tél előtt”. Pal Jonson, Svédország új, a Mérsékelt Párthoz tartozó védelmi minisztere emellett attól is fél, hogy Oroszország a robbantást ürügyként használja majd annak érdekében, hogy növelje haditengerészeti jelenlétét a svéd partok közelében. (A svéd védelmi miniszter ennek alapján az Északi Áramlat vonalán bekövetkezett robbantás ellenére elégségesnek ítéli a létesítményt védő haditengerészeti jelenlétet a térségben.)
A svédek és a dánok sem keresik az együttműködést
Oroszországon túl azonban másokat sem nagyon engednének be a vizsgálatba. Svédország részéről a vizsgálatot vezető ügyész jelezte, nem kívánnak közös nyomozócsoportot alakítani Dániával az Eurojust, a határokon átnyúló bűnözés üldözésére szakosodott EU-ügynökség égisze alatt. Ennek okául a „nemzetbiztonsághoz kapcsolódó titkosságot” jelölték meg. A Politico kérdésére a nyomozás állásáról csak annyit közöltek, a robbantások helyén „bizonyos lefoglalások” történtek.
A dán rendőrség szerint
az időpont még „túl korai” ahhoz, hogy megállapítsák, miként működhetne majd együtt Dánia, Svédország és Németország a vizsgálatban. Egyik megkérdezett hatóság sem mondott semmit arról, hogy várhatóan mikorra zárulhat le a vizsgálat.
A robbanás helyszínét rendszeresen ellenőrzik orosz, svéd és NATO-hajók, a támadás előtti napokban pedig épp svéd hajók végeztek ellenőrzést ott – írja a Politico. Ugyanakkor a térségben szerzett információk átadása ezek szerint akadozik most is, ahogy korábban is akadozott, mert a svéd és a dán titkosszolgálatok közötti bizalmi viszonyt a lap szerint jelentősen roncsolta, hogy tavaly Dánia titkosszolgálatai hagyták, hogy az Egyesült Államok svéd és német politikusok után kémkedjen – olvasható a Mandiner cikkében.
