Svédországot nem nagyon érdekli, ki robbantotta fel az Északi Áramlatot

Nem akarnak együttműködni a vizsgálatban Dániával, Dánia is hárít, Oroszország szóba se jöhet – írja a Politico. A dán rendőrség szerint a mostani időpont még „túl korai” ahhoz, hogy megállapítsák, miként működhetne együtt Dánia, Svédország – és Németország. Egyhamar nem tudjuk meg az igazságot.

Forrás: MTI/AP/Dán fegyveres erők

„Próbára teszi az Északi-tenger körül az EU-s titkosszolgálati együttműködést az Északi Áramlat vizsgálata” – írja friss elemzésében a Politico. A lap a vizsgálat módját és lezárultának várható idejét illető kérdésekkel fordult a három érintett uniós tagállam (Svédország, Dánia, Németország) illetékes szolgálataihoz, de válaszok helyett csak különböző módon megfogalmazott hárításokat kaptak.

Mint ismeretes, szeptember 26-án nemzetközi vizeken, a dán Bornholm szigete, a svéd szárazföld és a kalinyingrádi orosz exklávé határolta területen robbanás érte az Északi Áramlat 1–2 tengeralatti gázvezetékeket, aminek következtében a vezetékek szivárognak, az Északi Áramlat 1 pedig gázszállításra jelenleg nem alkalmas. Az Északi Áramlat 2 Oroszország állítása szerint igen, de ennek engedélyeztetését Németország az orosz–ukrán háború kitörése után politikai okokból leállította.

Oroszország részvétele kizárt a nyomozásban

A szabotázsakció vizsgálatában Svédország és Dánia azért illetékesek, mert az ő felügyeletük alatt áll az a tengeralatti kereskedelmi övezet, ahol az Északi Áramlat sérült szakasza található. Emellett még a vezetékek szárazföldi végpontjait felügyelő Oroszország és Németország volnának illetékesek, de Svédország már korábban jelezte, Oroszország semmiképp nem vehet részt a nyomozásban. „A legtöbb elemző szerint Oroszország robbantotta fel a vezetékeket” – von mérleget ennek kapcsán a vizsgálódás állásáról beszámoló Politico.

Szerintük Oroszország azért robbantotta fel saját gázvezetékét, hogy „tovább destabilizálja Európa energiaellátását a tél előtt”. Pal Jonson, Svédország új, a Mérsékelt Párthoz tartozó védelmi minisztere emellett attól is fél, hogy Oroszország a robbantást ürügyként használja majd annak érdekében, hogy növelje haditengerészeti jelenlétét a svéd partok közelében. (A svéd védelmi miniszter ennek alapján az Északi Áramlat vonalán bekövetkezett robbantás ellenére elégségesnek ítéli a létesítményt védő haditengerészeti jelenlétet a térségben.)

A svédek és a dánok sem keresik az együttműködést

Oroszországon túl azonban másokat sem nagyon engednének be a vizsgálatba. Svédország részéről a vizsgálatot vezető ügyész jelezte, nem kívánnak közös nyomozócsoportot alakítani Dániával az Eurojust, a határokon átnyúló bűnözés üldözésére szakosodott EU-ügynökség égisze alatt. Ennek okául a „nemzetbiztonsághoz kapcsolódó titkosságot” jelölték meg. A Politico kérdésére a nyomozás állásáról csak annyit közöltek, a robbantások helyén „bizonyos lefoglalások” történtek.

A dán rendőrség szerint

az időpont még „túl korai” ahhoz, hogy megállapítsák, miként működhetne majd együtt Dánia, Svédország és Németország a vizsgálatban. Egyik megkérdezett hatóság sem mondott semmit arról, hogy várhatóan mikorra zárulhat le a vizsgálat.

A robbanás helyszínét rendszeresen ellenőrzik orosz, svéd és NATO-hajók, a támadás előtti napokban pedig épp svéd hajók végeztek ellenőrzést ott – írja a Politico. Ugyanakkor a térségben szerzett információk átadása ezek szerint akadozik most is, ahogy korábban is akadozott, mert a svéd és a dán titkosszolgálatok közötti bizalmi viszonyt a lap szerint jelentősen roncsolta, hogy tavaly Dánia titkosszolgálatai hagyták, hogy az Egyesült Államok svéd és német politikusok után kémkedjen – olvasható a Mandiner cikkében.

Borítókép forrása: MTI/AP/Dán fegyveres erők