időjárás 5°C Csenge , Ráhel 2023. február 4.
logo

„A geopolitikai kihívások miatt is fontos a magyar–román partnerség”

Scheffer Joakim
2022.11.15. 13:01 2022.11.15. 15:48
„A geopolitikai kihívások miatt is fontos a magyar–román partnerség”

− Nemzeti közösségeinkre úgy tekintünk, mint erőforrásokra kapcsolataink javításának szempontjából − húzta alá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter román hivatali kollégájával tartott keddi sajtótájékoztatón. A két tárcavezető méltatta az államok együttműködését a kereskedelem, energiaellátás, valamint az illegális bevándorlás megfékezésének területén. Lapunk kérdésére válaszolva Szijjártó elmondta, a hétfői külügyi tanács ülésén bebizonyosodott, hogy az Oroszországra kivetett szankciók nem működnek.

 

Magyarország és Románia stratégiai partnersége négy szereplőnek fontos: Romániának, Magyarországnak és a két nemzeti közösségünknek

− hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Bogdan Aurescu román külügyminiszterrel közösen tartott keddi sajtótájékoztatóján. A miniszter elmondta, a mostani találkozó szimbolikus jellegű is, ugyanis éppen húsz esztendővel ezelőtt írták alá a magyar−román stratégiai partnerségről szóló megállapodást. A tárcavezető rámutatott: annak ellenére, hogy mindig vannak ellenérdekeltek, zavarkeltők, a két ország jelenlegi kormányának világos célja említett partnerség fenntartása.

Nemzeti közösségeinkre úgy tekintünk, mint erőforrásokra kapcsolataink javításának szempontjából

− húzta alá a miniszter, aki hozzátette, 2010 óta a magyarországi román nemzeti közösség költségvetési támogatása hatszorosára, míg az ortodox egyházé hétszeresére emelkedett.

Szijjártó elmondta, jelen geopolitikai helyzet kihívásaiban − a gazdasági recesszió, az energiaellátás válsága, valamint a migráció − is nagy segítség a két szomszéd közötti partnerség. 

Az unió gazdasága a recesszió felé rohan, ezt kivédeni csak országunk gazdaságának növekedési pályára állításával lehet

− fogalmazott a tárcavezető, aki kiemelte, Románia Magyarország harmadik legnagyobb exportpiaca, a kereskedelmi forgalom a két ország között rekordot döntött tavaly, valamint idén eddig 28 százalékos növekedés tapasztalható. 

A magyar energiaellátás diverzifikációjának szempontjából is fontos partner Románia. A román−magyar gázhálózatot összekötő földgázin-terkonnektor kapacitása idén jelentősen növekedett magyar irányba, hazánkba 2,5 milliárd köbméter gáz érkezhet Románián keresztül.

Bogdan Aurescu ezzel kapcsolatban elárulta, december 17-én, Bukarestben írhatnak alá a felek egy négyoldalú megállapodást, melynek keretein belül Azerbajdzsánból Grúzián keresztül Romániába és Magyarországra érkezhet zöld villamosenergia.

− Ez jelentősen hozzájárul országaink energiaellátási biztonságához − fogalmazott a román tárcavezető.

A migrációs kihívást illetően Szijjártó Péter méltatta Bukarest kiváló határőrizeti munkáját, a magyar és román határvédelmi szervek közti együttműködés kiválóan működik. Ennek köszönhetően Magyarország több erőforrást tud biztosítani az illegális bevándorlók által ostromolt déli határok megvédésére − tette hozzá a miniszter.

Éppen ezért minden tény azt mutatja, hogy Románia teljesítette a schengeni csatlakozás kritériumait. Ez nem politikai vagy ideológiai, hanem praktikus kérdés

− mutatott rá a tárcavezető újságírói kérdésre válaszolva. Hozzátette: ideális állapotban az unióban ezekről a kérdésekről nem ideológiai alapon döntetnének, azonban láthatjuk, hogy például a kohéziós alapból hazánknak szánt források visszatartásánál sem a józan ész vagy a tények számítanak. Ezzel kapcsolatban Aurescu megköszönte Magyarország támogatását Románia schengeni övezethez való csatlakozása ügyében, hozzátéve, hogy ez mindkét ország lakosainak előnyös lenne. Az uniós források visszatartásáról szólva a román tárcavezető hangsúlyozta, 

Bukarest mindig támogatta Budapest és az Európai Bizottság közti tárgyalásokat, Románia bízik benne, hogy a lehető legjobb megoldást tudják majd elérni a felek.

Aurescu Szijjártó Péterhez hasonlóan méltatta a két ország közti kereskedelmi kapcsolatokat, elmondta, hogy a magyar fél kész biztosítani a megfelelő forrásokat ahhoz, hogy jövő év elején elinduljon a román−magyar kereskedelmi kamara. A román külügyminiszter méltatta a találkozó eredményeit, ugyanakkor kiemelte, bizonyos területeken nem teljes az egyetértés a két fél között. Ilyen például a magyarországi hivatalos személyek romániai látogatásainak ügye, valamint a magyarországi romániai kisebbség problémái az anyanyelvi oktatás és sajtó tekintetében. Ezzel kapcsolatban elmondta, kedden a román kisebbség képviselőivel is találkozik, a kérdést pedig − nagy örömére − nyitottan kezeli Szijjártó Péter. 

Lapunk kérdésére válaszolva a magyar tárcavezető elmondta, megdöbbentette, hogy a hétfői uniós külügyi tanács ülésen egyes tagállamok képviselői már arról beszéltek, hogy a szankcióknak nem elsődleges célja, hogy az ukrajnai háború véget érjen.

Az a tény, hogy egyes kollégák most már elvitatják ezt a célkitűzést, azt bizonyítja, hogy a szankciók nem működnek

− fogalmazott, aláhúzva, hogy felül kell vizsgálni az intézkedéseket. Felmerül ugyanakkor a kérdés − mondta Szijjártó − hogy ebben az esetben mégis miért csináljuk még mindig, annak ellenére, hogy az unió gazdasága láthatóan szenved.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j), valamint Bogdan Aurescu román külügyminiszter sajtótájékoztatót tart Budapesten a minisztériumban 2022. november 15-én (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.