Ron DeSantis
A Republikánus Párt egyik legkarizmatikusabb politikusaként emlegetett Ron DeSantis könnyedén, a szavazatok 59 százalékának megszerzésével nyerte meg a választást Floridában, amelynek 2019 óta a kormányzója. A déli állam valaha úgynevezett billegő államnak számított, ebben az államban dőlt el például George W. Bush 2000-es elnökválasztási győzelme, ahol mindössze ötszáz szavazattal gyűrte le Al Gore-t. Az utóbbi két évtizedben azonban egyértelműen jobbra tolódott Florida, sima győzelmet aratott itt most a szenátusi választáson a Donald Trump előző, republikánus elnök által támogatott, kubai származású Marco Rubio is. A Fox News elemzése is rámutat: a spanyol ajkú, hispán szavazók egyre nagyobb arányban szavaznak a republikánusokra, mivel a republikánusok az emberek valódi problémáival törődnek, nem a balliberális ideológia erőltetésével foglalkoznak. Erre maga a 43 éves DeSantis is utalt győzelmi beszédében, mondván:
harcolni fogunk a woke ellen a törvényhozásban, az iskolákban, a vállalatokban, és soha nem hódolunk be a woke-csőcseléknek.
Lapunk is írt arról korábban, hogy a 2024-es elnökválasztás egyik potenciális republikánus elnökjelöltjeként DeSantis szembeszállt az LMBTQ-aktivistákkal, a Black Lives Matter-tüntetőkkel és az illegális bevándorlással.
Kristi Noem
Sima győzelmet aratott a republikánus bástyának tekinthető Dél-Dakotában Kristi Noem kormányzó is, a voksok 62 százalékát szerezte meg. Az ötvenéves politikus, korábbi kongresszusi képviselő szintén nagy hullámokat vetett az elmúlt években az amerikai politikában. Országszerte a koronavírus-járvány elején szerzett magának hírnevet, amikor elutasította a korlátozások bevezetését, az iskolák és az üzletek bezárását, ezzel Dél-Dakota gyorsabban kilábalt a gazdasági válságból. DeSantishoz hasonlóan Noem is beleállt a republikánus–demokrata kultúrharcba: törvényt írt alá arról, hogy a nemátalakító műtéten átesett fiúk nem vehetnek részt lányok iskolai sportversenyein, egyben betiltotta a fehér embereket privilegizáltnak és rasszistának minősítő, úgynevezett kritikus fajelmélet oktatását az általános és középiskolákban.
Győzelmi beszédében nekiment Joe Bidennek és a Demokrata Pártnak, amelyet szerinte a radikális baloldal vett irányítása alá. – A szabadságra és az esélyegyenlőségre fittyet hánynak. Csak a hatalom számít nekik, amelyet félelemkeltéssel tudnak csak megszerezni – nyilatkozta. A gazdasági helyzetre utalva azt is elmondta: Joe Biden elnöksége alatt a családok szegényebbek lettek, romlott a közbiztonság, Amerika pedig közel került az atomháborúhoz.
Gavin Newsom
A politikai spektrum másik oldalán áll, és éles ellentéte DeSantisnak és Noem-nak az 55 éves Gavin Newsom, San Francisco egykori polgármestere, akit 59 százalékos eredménnyel újraválasztottak Kalifornia kormányzójának. Newsomról régóta rebesgetik, hogy a vezetőválságban és a karizmatikus politikusok hiányában szenvedő Demokrata Pártnak ő lehet a következő elnökjelöltje. Míg a republikánusok a gazdaság félrekezelésével vádolták meg Joe Bident, s ezzel kampányoltak az elmúlt hetekben, Newsom a demokrata szavazók számára fontos abortuszkérdést tette meg politikai programja egyik központi elemének.
Miután az amerikai alkotmánybíróság idei júniusi ítéletében az államok kezébe adta a döntést a művi terhességmegszakítás kérdésében, s számos republikánus vezetésű állam szigorította saját abortusztörvényeit, Newsom az abortuszra vágyó nők menhelyévé hirdette meg Kaliforniát, s kampányplakátokat helyeztetett el Texasban és Floridában, hogy arra sarkallja az ott élőket: költözzenek inkább Kaliforniába. A kormányzó emellett lehetővé tette az illegális bevándorlóknak, hogy az állam által kiállított személyi igazolványt kapjanak, s törvény fogadtatott el a gázüzemű autók betiltásáról 2035-től.
Borítókép: Ron DeSantis, Florida állam republikánus kormányzója felesége, Casey DeSantis és gyermekei társaságában ünnepel újraválasztása után Tampában 2022. november 8-án. (Fotó: MTI/AP/Rebecca Blackwell)
Félidős választások Amerikában
