időjárás 2°C Melinda , Vivien 2022. december 2.
logo

A szólásszabadságot korlátozná Berlin a háborús bűnök esetében

Koren-Karczub Tímea
Forrás: Deutsche Welle
2022.11.24. 20:32
A szólásszabadságot korlátozná Berlin a háborús bűnök esetében

A holokauszttagadás régóta számít bűncselekménynek Németországban, ám egy új törvénymódosítással azt is büntetné Berlin, ha az állampolgárok a népirtásokat és a háborús bűnöket, köztük az ukrajnai orosz agressziót nem ismernék el – írta meg a Deutsche Welle német közszolgálati médium. 

A német szövetségi parlament alsóháza októberben szavazta meg a törvénymódosítást, és a felsőház pénteken várhatóan el is fogadja azt.

 Amennyiben pedig a törvényhozás mindkét háza jóváhagyja azt, akkor egy kalap alá veszik a népirtások, a háborús bűnök és a holokauszt tagadását a gyűlöletkeltésről szóló büntetőjogi törvényben. A jogszabály alapján akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatják azt, aki nyilvánosan tagadja a fent említett cselekményeket, megzavarva ezzel a közrendet. A módosítás bírálatok kereszttüzébe került, néhányan ugyanis az átláthatóság hiányát kifogásolják, mivel az alsóház előzetes vita nélkül, a késői órákban hagyta jóvá a javaslatot. Mások szerint a jogszabály-kiegészítés, miszerint a háborús bűnök és a népirtások tagadása vagy lekicsinylése felbujtásnak számít, a szólásszabadságot korlátozza. 

Ha tartanának egy találkozót, amelyen szóba jönne Ukrajna, és valaki bagatellizálná például a bucsai háborús bűnöket, akkor életbe léphetne az új paragrafus 

– magyarázta a Deutsche Wellének Aziz Epik, a Hamburgi Egyetem büntetőjogi adjunktusa azzal kapcsolatban, hogy nemcsak írásos, hanem szóbeli diskurzusokat is büntethetnének. A német törvénymódosítás leginkább vitatható része, hogy nemcsak olyan múltbeli háborús bűnökre terjedne ki, amelyeket már alaposan kivizsgáltak és bíróság előtt bizonyítottak, hanem jelenleg zajló konfliktusokra is, köztük az orosz–ukrán háborúban elkövetett atrocitásokra. A bucsai mészárlást Kijev áprilisban nevezte népirtásnak. 

Aziz Epik arra is felhívta a figyelmet, hogy a módosított jogszabály kényes külpolitikai helyzeteket is teremthetne Berlin számára.

Ha például német kerületi bíróságok ítéletet mondanának olyan bűncselekményekről, mint az ujgur kisebbség elleni emberi jogi visszaélések, az összetűzésekhez vezethetne Kína és Németország között. Michael Kubiciel német jogász mindeközben arról beszélt a Deutsche Wellének, hogy a jogszabály módosítása azért ilyen sürgető Németországnak, mert az Európai Bizottság felé kívánja ezzel a kötelezettségeit teljesíteni. A rasszizmus elleni küzdelemről 2008-ban született egy uniós irányelv, és a német kormány kénytelen erre valamilyen módon reagálni, különben uniós kötelezettségszegési eljárással nézne szembe.

 

 

Borítókép: Orosz katona sétál Bucsa egyik utcájában 2022. április 6-án (Fotó: AFP/Anadolu Agency/ Narciso Contreras)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.