– Ha földcsuszamlásszerű republikánus győzelem nem is lesz, a képviselőházban elért magabiztos konzervatív siker nagy pofon a Biden-adminisztrációnak – fogalmazott Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója. Véleménye szerint ez a változás a magyaroknak a józan ész mellett álló erők megerősödése miatt fontos.
A mai napon lapunk is részt vett az elemző- és kutatóintézet Amerika választott – az USA helyzete a félidős választások után elnevezésű kerekasztal-beszélgetésén, amelyen Simon Hankinson, a The Heritage Foundation nemzetbiztonsági szakértője, Julio Ángel Soto Gómez, a Fundación Disenso nemzetközi igazgatója és Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője is felszólalt. Az eddigi eredmények alapján amíg a Republikánus Párt elnyerte a kongresszus képviselőházát, addig a Demokrata Párt a szenátusban arathatott sikert a minapi voksoláson.
Nem láttunk vörös cunamit
– kezdte elemzését Gómez, aki nem leplezte, számára csalódást keltők az eddigi eredmények, hiszen azok nem hozták meg a várt áttörést. – A republikánusoknak ez egyfajta kudarcként is felfogható – vélekedett.
A többség nem mindig jelenti a tényleges többséget
– magyarázta Hankinson a demokraták szenátusi sikerei kapcsán. – Nem szabad elfelejteni, hogy van két olyan demokrata szenátor, Kyrsten Sinema és Joe Manchin, akik meglehetősen konzervatívok, és akik eddig is – különösen a gazdasági kérdésekben – egyfajta fékként működtek a Biden-adminisztráció céljaiban – emlékeztetett arra, hogy az amerikai kongresszus gyakran ügyek, nem pedig párthovatartozás mentén politizál.
Gómez a felszólalásában a voksolás lassúságára és a leadott szavazatok körülményes feldolgozására is panaszkodott.
Kétellyel kell kezeljük, hogy mennyire egészséges az amerikai demokrácia
– vélekedett, majd arra a több mint egy tucat arizonai szavazókörre hívta fel a figyelmet, ahol a szavazógépek mintegy húsz százaléka egyáltalán nem működött. – Még Donald Trump korábbi republikánus elnök is üzent a sorban állóknak, kitartásra biztatva őket – idézte fel az eseményeket Gómez.
Az elemzők az eddigi eredmények fényében nem számítanak áttörő szakpolitikai döntésekre, szerintük a migráció kérdésében, a liberális ideológiák külföldi finanszírozásának csökkenésében és az Ukrajnának szánt pénzügyi források szigorúbb nyomon követésében láthatunk majd változásokat.
Magyarországról pedig kiemelték, hogy a gazdasági és katonai kapcsolatok eddig is kiválóak voltak, a politikaiban pedig várhatóan továbbra sem érjük el a Donald Trump elnöksége idején tapasztalható szintet.
Lapunk kérdése, miszerint a Pennsylvania állam szenátusi sorsát leginkább eldöntő abortuszkérdés kitart-e a 2024-es elnökválasztásig és a demokraták fő kampánytémája lehet-e, megosztotta a kerekasztal résztvevőit.
Hankinson és Koskovics szerint mivel ez egy állami kérdés, két év múlva már nem lesz az országos napirend élén. Míg ugyan Gómez elismerte a kérdés állami mivoltát, szerinte továbbra is élesen megosztó probléma marad, és jelentős szerepe lesz az elnökválasztásban is. Mint ismert, noha országosan a gazdasági helyzet volt számottevő kérdés, Pennsylvaniában az abortusz dönthette el a demokrata győzelmet – ami végül meghatározhatja a szenátusi többséget is.
Az eseményen résztvevői hangsúlyozták, hogy egyes helyeken még napokig, akár hetekig sem lesznek végleges eredmények, sőt felhívták a figyelmet Georgia államra, ahol a választás decemberi megismétlése sem kizárt – erre abban az esetben kerülne sor, ha az egyik jelöltre leadott szavazatok aránya sem haladja meg az ötven százalékot.
Borítókép: Az „Amerika választott – az USA helyzete a félidős választások után” elnevezésű kerekasztal-beszélgetés résztvevői (Forrás: Alapjogokért Központ)
Félidős választások Amerikában 
