Akármerről közelítünk, nagyon nehéz nem egy újabb stratégiai vereségként magyarázni, hogy szerdán az oroszok bejelentették, feladják Herszont és átcsoportosítják erőiket a Dnyeper keleti partjára. Hiszen a „Krím kapujaként” stratégiai fekvésű kikötőváros az első, sőt máig utolsó jelentősebb régiós központ, amelyet el tudtak foglalni. Ráadásul lényegében a saját alkotmányukat vették semmibe, mivel a szeptemberben megrendezett, nemzetközileg illegitimnek minősített „népszavazás” értelmében Herszon megye Oroszországhoz csatolása mellett döntöttek. Azoknak a távlati céloknak pedig végképp búcsút mondhatnak, hogy nyugati irányba támadást indítsanak, elfoglalják Odesszát, és elvágják az ukránokat a Fekete-tengertől.
Hírmagyarázók szerint nem véletlen, hogy a lépést Szergej Sojgu védelmi miniszter és Szergej Szurovikin, a különleges katonai művelet parancsnoka jelentette be, Vlagyimir Putyin pedig ezúttal inkább távol maradt, hogy ezzel is a katonaság nyakába varrja a kudarcot.
Hogy akkor mi állhat Moszkva döntése mögött?
Egyes értelmezések szerint a visszavonulás fájdalmas, de katonailag valójában nagyon is logikus volt.
Szakértők abban egyetértettek, hogy az ukránok egy nyílt, városi harcba torkolló offenzívát a közeljövőben aligha kockáztatnak meg, de az utánpótlási útvonalak elvágása, egy esetleges bekerítés nagyon is fenyegető lehetőség volt. Főleg, mert a Dnyeperen átívelő hidak folyamatos ukrán bombázás célkeresztjében álltak, az orosz logisztika már így is alig működött. Herszon védelme tehát harcászatilag sokba került volna, ezzel szemben a visszavonulással a Dnyeper természetes védvonalat képez, a folyó torkolatát ugyanúgy ellenőrzésük alatt tudják tartani, és még erőket is szabadítanak fel. A háború ezzel persze nem dőlt el, sőt a várakozások szerint a telet követően újult erővel folytatódhat, Szergej Szurovikin mindenesetre más megközelítést alkalmaz, mint elődei.
Kijev egyelőre azt is óvatosan kezeli, hogy igazak-e a hírek. Sokan attól tartanak, hogy az oroszok azért jelentették be nyilvánosan az átcsoportosítási manővert, hogy az ukránok meggondolatlanságra ragadtassák magukat, és belesétáljanak a csapdába. Az ukrán hadvezetés közölte, egyelőre nem látják egyértelmű jelét az orosz visszavonulásnak, hadműveleteiket a megszokott módon folytatják.
Végül megfogalmazódott egy olyan elmélet is, hogy Herszon feladása egyfajta béke-, de legalábbis tűzszüneti tárgyalások alapja lehet.
Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának az elnöke is arról beszélt, hogy amennyiben a tél folyamán stabilizálódnak a frontvonalak, az lehetőséget teremthet a konfliktus tárgyalásos megoldására. Korábban kiszivárogtak olyan értesülések is, hogy Washington próbál nyomást gyakorolni Kijevre, hogy legalább partnerei megnyugtatására ne zárkózzon el teljesen a béketárgyalásoktól. Volodimir Zelenszkij ugyanakkor többször leszögezte, hogy területi szuverenitásukból nem engednek, a február 24-i határok visszaállítása minden egyeztetés alapfeltétele.
Borítókép: Ukrán katonák egy 203 milliméteres Pion önjáró lövegnél pihennek a dél-ukrajnai Herszon térségében lévő állásukban az Ukrajna elleni orosz háború alatt, 2022. november 9-én. (Fotó: MTI/EPA/Sztaniszlav Kozliuk)
Orosz–ukrán háború 
