Az európai együttműködésről tárgyalt az olasz kormányfő Brüsszelben
Az Európai Unió intézményeinek vezetőivel találkozott az újonnan megválasztott olasz kormányfő, Giorgia Meloni csütörtökön. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, majd Charles Michel az Európai Tanács elnöke fogadta az olasz miniszterelnököt. „Olaszország hallatni fogja hangját Európában” – jegyezte be Twitter fiókjába kora reggel Meloni. Hangsúlyozta, hogy készen áll a közös európai együttműködésre. A tagországoknak ugyanis sürgős megoldást kell találniuk az energiakrízisre, a vállalatok és családok támogatására, valamint a spekuláció felszámolására. Meloni első parlamenti felszólalásában hangsúlyozta, hogy Itália emelt fővel hallatja majd hangját az uniós intézményekben anélkül, hogy alárendelné magát más tagországoknak. A brüsszeli látogatás egyben alkalmat nyújt arra is, hogy a választási kampány során felmerült aggályok is tisztázódhassanak. Az európai intézményekkel folytatott együttműködéssel kapcsolatban Meloni azt is kiemelte, hogy a szubszidiaritás elvét tiszteletben tartva, Brüsszelnek nem szabad beavatkoznia azokba az ügyekbe, amelyek Róma hatáskörébe tartoznak, és amiket egyedül is kitűnően meg tud oldani.
Forrás: Agi.it
A belgák többsége munkavállalási engedélyt adna az illegális migránsoknak
Az Ipsos közvélemény-kutató intézet felmérése szerint egy év alatt jelentősen nőtt azoknak a belgáknak a száma, akik munkavállalási engedélyt adnának a Belgium területén élő illegális bevándorlók egy részének. A válaszadók 54 százaléka igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy „Ön támogatná-e, hogy a legalább öt éve Belgiumban tartózkodó illegális bevándorlók munkavállalási engedélyt kapjanak, ha bizonyítják, hogy sikerrel beilleszkedtek a társadalomba?”. Ez pedig 23 százalékpontos növekedést jelent a 2021-ben mért támogatáshoz képest, amikor a megkérdezetteknek még csak 31 százaléka értett ezzel egyet. Különösen figyelemre méltó, hogy a flamand válaszadók nagy aránya változtatott a tavalyi véleményén, és idén már 51 százalékuk helyeselte a felvetést, szemben a 2021-ben mért 23 százalékkal. A francia ajkú belgák is engedékenyebbek idén, 58 százalékuk adna munkavállalási engedélyt a tavalyi 42 százalék helyett. A független belga kutatóközpont, a CRISP elemzője, Jean Faniel szerint azonban az idei eredmények értelmezésekor fontos figyelembe venni azt is, hogy az Ipsos a 2022-es felmérésében máshogy fogalmazta meg a kérdést, mint 2021-ben. Idén már szerepelt benne a legalább ötéves belgiumi tartózkodás, valamint a bizonyítottan sikeres integrációra vonatkozó szempont is. E két plusz tényező pedig pozitívan befolyásolta a belga lakosság véleményét.
Forrás: BRusselstimes.com