Migrációs nyomás: Újra a kvóták felé fordulhat a tagállamok többsége

„Szinte kizárt, hogy az összeurópai megoldást kereső, decemberi belügyminiszteri tárgyalóasztalnál a franciák egyedül vállalják Olaszország megsegítését” – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője. A kutató szerint az EU tagállamainak nagyobb része ismét a kvóta felé fog fordulni, ami rossz hír azon országok számára, amelyek vonakodnának bármilyen szétosztási mechanizmust elfogadni. A legnagyobb migrációs nyomás mindenesetre továbbra is a hazánkat is érintő nyugat-balkáni térségre nehezedik, ahol 168 százalékos emelkedést regisztráltak a tavalyi év azonos időszakában történt illegális határátlépésekhez képest.

A kutató ezzel kapcsolatban megjegyezte: a hajók zászló szerinti államának a megoldásba való bevonása, vagyis a migránsok norvég és német kikötőkbe küldése három egyezmény alapján is megalapozatlan. Így földrajzilag közelebb helyeződött a konfliktus: a tengeren elérhető legközelebbi, politikailag nem túl barátságos szomszéddal, Franciaországgal folyik a csatározás. 

Szinte kizárt, hogy az összeurópai megoldást kereső, decemberi belügyminiszteri tárgyalóasztalnál a franciák egyedül vállalják Olaszország megsegítését – sőt, az aktuális feszültséget tekintve immár a szinte nevetségesen alacsony, ez évi 3 500 fő befogadásának kötelezettségét is semmisnek tekintik

 – mutatott rá Vargha Márk. Hozzátette, ezt figyelembe véve az várható, hogy az EU tagállamainak nagyobb része ismét a kvóta felé fog fordulni, ami rossz hír azon országok számára, amelyek vonakodnának bármilyen szétosztási mechanizmust elfogadni. „Júniusban már világosan látszott, hogy ez ügyben messze nincs egység az EU-ban: kilenc ország nem volt hajlandó önkéntes befogadást vállalni, az államok sora Svédországtól Ausztrián át Magyarországig tartott” – emlékeztetett a szakérő.

A francia–brit megállapodásról csak fél év múlva mondható ítélet

Vargha Márk a La Manche csatornára nehezedő migrációs nyomással kapcsolatban elmondta: ez valamennyi migrációs útvonal közül a legkülönlegesebb, hiszen egy „első világbeli” országból vezet egy másik „első világbelibe.” A Franciaországban feltorlódott bevándorlók csónakkal eveznek át Nagy-Britanniába, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) összesítése szerint idén október végéig 63 323-an tették meg ezt az utat, ami 70 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában. 

Az ok ráadásul nem háború, nem üldöztetés és még csak nem is a jogvédők által gyakran hivatkozott fejletlen menekültügyi rendszer. A migránsok egyszerűen csak brit földön élő ismerőseikhez igyekeznek, illetve nem beszélnek franciául, míg angolul igen, ezért könnyebb boldogulást remélnek

 – magyarázta a kutató. 

A helyzet viszont már tavaly is tarthatatlan és feszült volt, folyamatosak voltak az üzengetések a két ország illetékesei között, különösen akkor, amikor 2021. november 24-én 27 ember fulladt bele a tengerbe átkelés közben. Akkor Nathalie Elphicke, a csatorna legkeskenyebb szakaszának nyugati oldalán fekvő Dover parlamenti képviselője úgy nyilatkozott: a tragédia előre látható volt. Hozzátette, hogy a franciák látják a csónakba ülőket, de nem tesznek semmit, hogy megállítsák őket. Gérald Darmanin francia belügyminiszter eközben arra panaszkodott, hogy kormánya magára maradt az embercsempészekkel való küzdelemben, és az európai uniós partnereitől kért segítséget. 

Ezzel kapcsolatban Vargha Márk emlékeztetett: Boris Johnson akkori brit kormányfő kabinetje végül megunta az eredménytelen kérlelést, és egy Ruandával kötött megállapodás értelmében a csatornán keresztül érkező menedékkérők eljárását a dél-afrikai országba szervezte volna ki. Ezzel London azonnal nemzetközi szervezetek célkeresztjébe került, majd az Emberi Jogok Európai Bírósága is elkaszálta a dokumentumot. 

Jelenleg annak végrehajtása fel van függesztve, így nem meglepő, hogy az új kormányfő ismét a franciáknál kilincselt megoldásért. Rishi Sunak az egyiptomi COP27 klímacsúcson egyeztetett Emmanuel Macronnal és úgy tűnik, kompromisszum született

 – utalt a kutató arra, hogy London és Párizs tegnap bejelentette: jelentősen növelik a két ország együttműködését az illegális migráció megállítására vonatkozóan. Vargha szerint ugyanakkor azt, hogy működni fog-e a megállapodás, a következő fél év számai alapján lelehet csak megmondani.

Továbbra is a Nyugat-Balkán van a legnehezebb helyzetben

A kutató szerint ugyanakkor a legnagyobb migrációs nyomás továbbra is a nyugat-balkáni térségre nehezedik: az idei évben mért 128 438 sikeres belépés a tavalyi év azonos időszakához képest 168 százalékos emelkedést jelent. 

Ez hazánkat is érinti, a magyar rendőrség számai – amelyek ráadásul jóval meghaladják a Frontexét, hiszen a kísérleteket is számon tartják – szintén a helyzet súlyosbodását jelzik

 – magyarázta a kutató. Emlékeztetett: Ausztria, Magyarország és Szerbia közösen próbálják felvenni a harcot a migránsáradattal, hivatalosan is céljukká vált a védelmi vonal „kijjebb tolása”, ami a gyakorlatban a szerb–észak-macedón határ fokozottabb őrzését jelentheti. 

Vargha kitért arra is: az Európai Unió vezetői sem maradtak szótlanok. „Az uniós döntéshozók terveik szerint Szerbiát bírnák rá az EU-éval összhangban lévő vízumpolitikára, amely csak azon kibocsátó országok polgárait tarthatja vissza a repülőúttól, amelyeknek vízummentességi megállapodása van déli szomszédunkkal (ilyen például India, Tunézia és Burundi). A balkáni országoknak nyújtott anyagi és kiképzési segítség nélkül azonban ez csak részmegoldás lehet, így a tagállamok belügyminisztereinek a már beérkezettek sorsán túl erről is tárgyalniuk kell, értékelte a szakértő.

Borítókép: migránsokat mentő civil hajó a Földközi-tengeren (Forrás: Wikipédia)