A tárcavezető az Ammáni Biztonsági Fórum nyitó panelbeszélgetésén hangsúlyozta, hogy bár regionális fegyveres konfliktusról van szó, az súlyos negatív hatásokkal jár az egész világ számára, egyebek mellett az első valódi globális energiaválság és a kialakuló élelmezési krízis miatt.
Felszólalásában rámutatott, hogy Ukrajna szomszédjaként Magyarországon azonnal és rendkívül súlyosan jelentkeznek a háború közvetlen következményei, de a közvetett hatások is érezhetők.
Hazánk kettős nyomás alatt áll, kelet felől már több mint egymillió menekült érkezett, miközben a déli határt ostromolják, ott a hatóságok csak idén már mintegy 230 ezer illegális határátlépési kísérletet hiúsítottak meg
– közölte.
Ráadásul – mint mondta – a helyzetet csak tovább súlyosbítják az elhibázott európai uniós szankciók, amelyek nem váltották be az ígéreteket, nem vetettek véget a háborúnak, nem kényszerítették térdre az orosz gazdaságot, ehelyett a harcok egyre brutálisabbak, Európában energiaválság alakult ki és az árak az egekben vannak.
Erre példaként hozta fel, hogy Magyarország tavaly hétmilliárd eurót fordított energiaimportra, míg ez idén 19 milliárd euró, jövőre pedig 29 milliárd euró is lehet.
Szijjártó Péter aláhúzta, hogy a negatív következmények különösen nagy veszélyt jelentenek az amúgy is instabil helyzetben lévő térségekre, mivel az életkörülmények romlása hamar a szélsőséges ideológiák terjedéséhez és az erőszak fellángolásához vezet. Ez pedig újabb migrációs hullámokat válthat ki, ami fokozza a terrorfenyegetettséget világszerte, mivel az ellenőrizetlen emberáradat megkönnyíti a merénylők mozgását.
Magyarország ezért abszolút érdekelt az ukrajnai békében, azonban, sajnos, azon kevés ország között vagyunk Európában és a nyugati féltekén, amely a béke hangján szólal meg, mivel a többség eszkalációs retorikát alkalmaz
– szögezte le.
Hozzátette, hogy hazánk lényegében az egyetlen európai ország, amely nem szállít fegyvereket Ukrajnába és nem vesz részt az EU kiképzőmissziójában, ezért pedig a kormány támadásoknak van kitéve politikailag és a nemzetközi médiában.
A miniszter figyelmeztetett: minél előbb véget kell vetni a regionális fegyveres konfliktusoknak, ugyanis minél több ilyen zajlik párhuzamosan, annál nagyobb a veszélye egy újabb világháború kirobbanásának. Kiemelte, hogy az ukrajnai helyzet további eszkalációja nyomán könnyen kontrollálhatatlanná válhat a konfliktus.
Magyarország orvosi eszközökkel segíti a jordániai keresztény közösségeket A tárcavezető a Jordániai Karitász katolikus segélyszervezetnek szállított, alapvetően magyar gyártású eszközök átadásán a keresztény menekültek, valamint az őket befogadó közösségek támogatásának fontosságát hangsúlyozta. „Reméljük, hogy ezzel a segítséggel mind a befogadó keresztény közösségek, mind a Szíriából menekült keresztények ellátása könnyebbé és jobbá válik” – mondta. Szijjártó Péter hangsúlyozta: „a világ ma súlyos biztonsági problémákkal szembesül, de nem szabad elfelejtenünk ezen körülmények közepette sem, hogy a világ számos pontján egyes közösségek nagyon komoly üldöztetésnek vannak kitéve”. Kiemelte, hogy a keresztények a világ legüldözöttebb közösségei közé tartoznak, Magyarország pedig, több mint ezeréves keresztény államisággal rendelkező országként, felelősnek érzi magát a nehéz helyzetben lévő keresztények megsegítéséért. A miniszter arról számolt be, hogy a kormány a Hungary Helps programban tíz olyan jordániai projektet támogat 900 millió forint összértékben, amelyek a helyi keresztény közösségeket segítik, és ezek a jövőben is folytatódni fognak. „Ha a keresztény közösségek a világon bárhol bajba kerülnek, abban egészen biztosak lehetnek, hogy Magyarországra, a magyar emberekre és a magyar kormány segítségére számíthatnak” – szögezte le. A Jordániai Karitászt vezető Váel Szulejmánnal közösen tartott sajtótájékoztatón leleplezték a magyar egészségügyi eszközökről szóló emlékplakettet is. |
Borítókép: Szijjártó Péter (Forrás: MTI/KKM)
