− Mindig is haza akartunk jönni, mert Európa az otthonunk. Ez végül meg is történt, csakhogy a család közben megváltozott: nyomás alá helyeznek minket, hogy beálljunk a sorba, különösen a genderpolitika és a migráció tekintetében − fogalmazott Varga Judit Magyarország a kommunizmusból Európába való visszatéréséről. Az igazságügyi miniszter a The American Conservative amerikai lapnak adott interjúban kifejtette,
a magyar emberek mindig is szabadságszeretők voltak és függetlenek szerettek volna lenni, azonban sosem akarták a kommunizmus diktatúráját a napjainkban Európában tomboló politikai korrektség és woke-kultúra elnyomására cserélni.
A tárcavezető szerint a hidegháború utáni Európa és intézményei a Szovjetunió, valamint a kommunizmus felett aratott győzelem következményeivel küzdenek. Mint mondta, az Európai Unió válságból válságba zuhan, azonban ezekből sosem tanul. Ahelyett, hogy a gazdasági növekedést elősegítő integrációként működne − amely az eredeti célja − egyre inkább politikai célokat hajszol a genderideológia és bevándorláspárti nézetek mentén.
Varga Judit szerint az unió intézményeit rabul ejtették a nemkormányzati szervezetek (NGO), ez pedig több szempontból is veszélyes. Egyrészt ezeket a szervezeteket nem választotta meg senki, másrészt a tanulmányaik, érdekképviseletük és médiájuk segítségével képesek befolyásolni a közvéleményt.
Nem meglepő, hogy a Brüsszelben gyakran emlegetett átláthatóság az NGO-k esetében már nem olyan fontos
− mutatott rá a tárcavezető, aki szerint a magyar példát kellene követni az unióban is a civil szervezetek tekintetében. Ennek eredményeképp − hangsúlyozta − az államok szuverenitás egyre inkább a háttérbe szorul, míg az NGO-k az Európai Parlamenten keresztül könnyedén tudják érvényesíteni ideológiával átitatott érdekeiket. A nagyobb civilszervezetek, mint a Helsinki Bizottság vagy a Transparency International, mind-mind politikai célokat képviselnek, ennek azonban semmi közük a civil társadalomhoz, pártot kellene alapítaniuk, és ha megválasztották őket, akkor lesz joguk meghatározni a közvéleményt − fogalmazott az igazságügyi miniszter.
