Szinte már nem telik el úgy hét, hogy az amerikai közösségi médiát, a Twittert ne övezné valamilyen botrány. Legutóbb az úgynevezett „Twitter-iratok” jelentek meg, amelyek feltárták azt a – régóta vélt – titkot, miszerint bizonyos felhasználók, nézetek és vélemények „feketelistára” kerültek. A megbélyegzett bejegyzések és személyek így nem, vagy kevésbé jelentek meg a hírfolyamban és a keresési lehetőségek között, ezzel lényegében tudatosan visszafogva azok természetes terjedését.
Elon Musk, a Tesla, a SpaceX és most már a Twitter milliárdos tulajdonosa ennek az „egyoldalú” szabályozásnak kíván véget vetni. Musk nemrégiben bemutatta a mikroblog korábbi vezetésének a belső levelezéseit, amelyekben többek között utasítások szerepeltek arra, hogy „le kell tiltani Joe Biden (akkori elnökjelölt, jelenlegi amerikai elnök – a szerk.) fiáról szóló kényes tartalmakat”.
Musk szerint aggályos volt, hogy a Twitternél dolgozók túlnyomórészt a liberális politikai oldalhoz tartoztak, így sokkal inkább eleget tettek a demokraták számára kívánatos moderálási irányoknak.
Ám a Twitter új tulajdonosa mindennek a felszámolását ígéri. Ennek keretében kirúgta az alkalmazottak felét és újraírja a cég szabályzatát, mindezt „a szólásszabadság visszaállítása és az átláthatóság” érdekében.
Miért olyan fontos a Twitter?
A közösségimédia-felületek a gyors, széles körű, olcsó és személyre szabható elérések miatt az egyik legfontosabb platformokká váltak a politikusok számára, így szerepük kulcsfontosságú a választások során is. Barack Obama korábbi amerikai elnök látta meg először a közösségi médiában rejlő lehetőséget, tehát a megfelelő személyeknek, megfelelő időben és formában eljuttatott üzenetek képességét. Első elnökjelölti kampánya során, a Pew Research Center azt találta, hogy az internetezők 74 százaléka a választásról szóló híreket az online térben követi.
Mindebben pedig a Twitter valós idejű és megbízható információkat kíván nyújtani a választóknak.
A mikroblognak jelenleg mintegy 400 millió felhasználója van világszerte, míg az Egyesült Államokban körülbelül 77 millió – amely a választásokon résztvevők körülbelül felével egyezik meg –, és ezzel az egyik legnépszerűbb közösségi oldalnak számít a tengerentúlon.
Az amerikai Princeton Egyetem októberben megjelent tanulmánya azt találta, hogy a Twitter „befolyásolja a választók döntéseit, különösen a mérsékeltebb szavazókét”.
Emellett a 2016-os és 2020-as elnökválasztáson a mikroblog „csökkentette a Republikánus Pártra leadott voksok arányát”, tehát hatással volt a választások kimenetelére – írták.
Twitter kontra Truth Social
Meglehet, hogy Donald Trump korábbi republikánus elnök is tisztában van a Twitter – eddigi – számára kedvezőtlen eredményeivel és ezért nem is sietett vissza a közösségi oldalra. Mint ismert, Donald Trumpot még tavaly távolították el a mikroblogról, miután az a vád érte, hogy ő bujtotta fel a 2021. január 6-án az amerikai törvényhozás épületét ostromló tömeget.
Noha Elon Musk feloldotta a tiltását, sőt „visszaadta” az egykori elnök mintegy 89 milliós követőtáborát is, Trump mégis maradását erősítette meg a Truth Social közösségi médiaoldalon. A felületet – amelyet az ő kedvéért hoztak létre egyfajta alternatívaként – egyébként nem is tudná olyan könnyen hátrahagyni, hiszen azt hónapok óta építi és szorosan kapcsolódik a nevéhez.
Bonyolítja az egykori elnök helyzetét, hogy az oldalnak mindösszesen kétmillió aktív felhasználója van, ugyanakkor az ő lojalitásuk sziklaszilárd a korábbi republikánus elnökben.
A Truth Socialt a „woke-ideológia” ellen leghangosabban felszólalók használják, akik a szólásszabadságot a politikai korrektség elé helyezik.
Nem véletlen, hogy Elon Musk is a szólásszabadság új színterének hirdeti a Twittert, ugyanis ha elérné Trump elnök visszatérését – akinek az aktív jelenléte jól jöhetne a cég tőzsdei értékének növelésében – azzal a mikroblogoldal 44 milliárd dollár értékű – Musk szerinti túlértékelt – vételárának megtérülésén is segíthetne.
