Az emírségek nyitottsága egyébként aligha meglepő: lapunk is írt róla, az olajmonarchia – Bahreinnel együtt – 2019-ben nyitotta újra a 2012 elején bezárt nagykövetségét Damaszkuszban. 2021-ben aztán Jordánia, Libanon és Egyiptom is tett egy lépést Aszad felé: a Deutsche Welle összeállítása emlékeztet, a három arab ország energetikai minisztere megállapodott szíriai kollégájukkal, hogy Bejrút Szírián keresztül fog egyiptomi gázt és jordániai áramot importálni. II. Abdullah jordán király – aki az arab vezetők közül elsőként szólította fel lemondásra Aszadot a polgárháború elején – alig egy éve már telefonon egyeztetett a szíriai elnökkel, miközben mostanra Irak, Omán és Algéria is szorgalmazza, hogy vegyék vissza Szíriát az Arab Ligába, miután 2011-ben felfüggesztették a tagságát a 22 tagú szervezetben.
Christopher Phillips, a londoni Queen Mary Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora ugyanakkor a Deutsche Wellének arról beszélt: érdemes fenntartásokkal kezelni Erdogan nyitását Aszad felé, hiszen egy török–szíriai békének továbbra is jelentős akadályai vannak – leginkább Idlibben és Észak-Szíriában, vagyis azokon a területeken, amelyeket Törökország jelenleg is ellenőrzése alatt tart. A szakértő ennek ellenére is úgy véli,
ami a diplomáciai rehabilitációt illeti, Aszadnak sikerült győznie, „hiszen a háború végig arról szólt, ő irányítja-e Szíriát, és a helyzet az, hogy továbbra is az ő irányítása alatt van az ország nagy része”
– vélekedett Phillips, aki szerint katonai értelemben a szíriai ellenzék ma már nem egy életképes alternatíva, még ha ehhez az ország jelentős részét el is kellett pusztítani.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!