Lapozó: Amerikai támaszpontok létesülhetnek Svédországban

Huszonnégy kiskorú migráns tűnt el Belgiumban · Az összeomlás szélére kerülhet több spanyolországi kórház · Sztrájkolnak a belgiumi tűzoltók és mentők · Amerikai támaszpontok létesülhetnek Svédországban.

Brüsszel, 2022. november 15. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje (b) és Pal Jonson svéd védelmi miniszter beszélget az európai uniós tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozása kezdetén Brüsszelben 2022. november 15-én. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet

A dél-európai ország egészségügyi rendszerében napról napra nehezebb a helyzet. Hét autonóm régió orvosai csatlakoznak a madridi munkabeszüntetéshez, köztük a legnagyobb autonóm közösségek, például Andalúzia, Katalónia és Valencia is. Az orvosok elsősorban létszámbővítésért és fizetésemelésért küzdenek november óta. A helyzet mostanra odáig fajult, hogy több kórházban nem férnek el a betegek. Az Antena3 beszámolója szerint a folyosók hasonlóan festenek, mint a koronavírus-járvány elején, amikor több száz ember órákat, sőt sok esetben napokat várt ágyra, illetve ellátásra. A madridi La Paz kórházból a szakszervezetek jelentették, hogy 160 ember gyűlt össze a folyosókon arra várva, hogy konzultálhassanak egy orvossal. 

A betegek többsége az idén télen tapasztalt hörgőgyulladásos megbetegedések és egyéb légúti fertőzések miatt próbál orvosi ellátást kérni. 

A madridi Alcala de Henares egyik kórházának sürgősségi doktora közölte, hogy már nemcsak az a gond, hogy nem tudják az osztályokon elhelyezni a betegeket, hanem már a kórház épületébe is alig férnek be. A toledói egyetemi kórházban két napja több mint hatvan beteg várakozik a felvételre, a személyzet pedig egyre kimerültebb. Madrid orvosi szakszervezetei ma újra tárgyalnak az egészségügyi minisztériummal. Ha nem születik megállapodás, a főváros mellett további hat közösség szakemberei kezdenek munkabeszüntetésbe, ami további bonyodalmakat okozhat az egészségügyben. 

Forrás: antena3.com

Sztrájkolnak a belgiumi tűzoltók és mentők 

A belgiumi közszféra egyik szakszervezete, az SLFP munkabeszüntetéssel egybekötött nagyszabású tüntetést hirdetett meg január 27-ére, amelynek során a tűzoltók és a mentőszolgálat dolgozói tiltakoznak majd azon továbbképzések eltörlése miatt, amelyek létfontosságúak az életmentő szolgálatokhoz. A belga RTL híradása szerint a képzéseket – meg nem nevezett – eszközök hiánya miatt törölték el, a döntés pedig többek között olyan fontos ismeretek és gyakorlat megszerzésétől fosztja meg a belga tűzoltókat, mint például az elektromos autók és a magas épületek tűzoltása. 

A létfontosságú képzések eltörlése országszerte érintené a mentőket és a tűzoltókat. Egy liège-i mentő például arról számolt be, hogy náluk a vízimentés oktatását fújták le arra hivatkozva, hogy jelenleg nincs olyan intézmény, amely a képzést el tudná végezni.

„Egy jól képzett tűzoltó nemcsak a saját testi épségét képes jobban megvédeni, hanem a bajtársaiét is. A lakosságnak is nyilván az lenne a biztonságosabb, ha a mentőosztagok nem egy könyvben lapozgatnak mentés közben, netán hosszan tanakodnak a teendőkön vagy rádión szólnak be a központba, hogy mitévők legyenek, hanem a tudás birtokában egyszerűen végzik a dolgukat”– foglalta össze a helyzet abszurditását Eric Labourdette, az SLFP szakszervezet egyik elnöke. A szakszervezetek nem zárják ki, hogy több megmozdulás is lesz 2023 elején. A január 27-re meghirdetett demonstráció a belügyminisztérium épülete előtt kezdődik, s ennek során a résztvevők a mentőosztagokat érő támadásokat, a sorozatos fizikai agressziót is elítélik majd, amelyekkel kapcsolatban szintén megoldást várnak a tárcától. Szilveszter éjjel például az „ünneplő fiatalok” tűzijáték-rakétákkal lőtték a belga tűzoltókat. 

Forrás: rtl.be

Amerikai támaszpontok létesülhetnek Svédországban

A skandináv ország kormányai korábban nem akartak amerikai támaszpontot Svédország területén, ezért is okozott meglepetést a védelmi miniszter e heti bejelentése. A mérsékelt párti Pål Jonson ugyanis azt nyilatkozta, hogy Stockholm és Washington megállapodásának előkészítését végzi annak érdekében, hogy amerikai csapatok és amerikai katonai felszerelések bázisát hozzák létre Svédországban. A védelmi miniszter óvatosan fogalmazva hangsúlyozta, hogy nem arról van szó, hogy amerikai katonai támaszpontokat építenek Svédországban, mert az „túlságosan ellentmondásos” lenne. Ehelyett a kormány „amerikai katonai bázisterületeknek” fogja nevezni az infrastruktúrákat.

 A tárcavezető szerint az Egyesült Államokkal kötött Védelmi Együttműködési Megállapodás (DCA) alapján Svédország engedélyezné, hogy az Egyesült Államok „katonai bázisterületeket” építsen az amerikai erők számára az országban, ahol a nagyhatalom katonái és a haderő felszerelései egyaránt állomásozhatnának. 

A legnagyobb ellenzéki párt, a Szociáldemokraták annak ellenére nem emelt kifogást, hogy korábban nem támogatták az amerikai jelenlétet. Ellenkezőleg, Peter Hultqvist, a párt védelempolitikai szóvivője, korábban védelmi miniszter elárulta, hogy ezt a kérdést még ő készítette elő minisztersége alatt. A svéd média szerint ugyanakkor nincs érdemi különbség abban, hogy is nevezik majd ezeket a katonai területeket, a bejelentés mindenképpen megnövekedett amerikai jelenlétet jelent majd Svédországban. „Ehhez hasonló volt a norvégiai megállapodás, amelyet szintén sok bírálat ért amiatt, hogy közvetett módon amerikai bázisokat hoz létre anélkül, hogy annak nevezné őket” – mondta el a köztévé kommentátora, Mats Knutson.

Forrás: SVT, Fria Tider

Borítókép: Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője (balra) és Pal Jonson svéd védelmi miniszter beszélget az európai uniós tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozása kezdetén Brüsszelben (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)