Huszonnégy kiskorú migráns tűnt el Belgiumban
Huszonnégy, felnőtt kísérő nélküli kiskorú migránst hivatalosan is eltűntnek nyilvánított hétfőn a Caritas belga migránsvédő szervezet, amelyet a Belgiumba érkező migránsok regisztrálásáért és ellátásáért felelős kormányzati szerv, a Fedasil bízott meg azzal, hogy jusson a nyomára az ellátórendszerből eltűnt fiataloknak. A Caritas több másik segélyszervezettel együtt a brüsszeli utcákon, menhelyeken, sátortáborokban és a Belgiumon átutazó migránsok által kedvelt helyszíneken kereste őket, hiába.
A Fedasilnak így egyelőre nincs tudomása arról, hogy hol tartózkodhatnak a Kongóból, Guineából, Burkina Fasóból, Tanzániából és Afganisztánból érkezett fiatalok, akiknek egyébként az életkorával kapcsolatban sincsenek biztos adatok, számolt be róla Nicole de Moor migrációs államtitkár.
A fiatalokat ugyanis – eltűnésük előtt – a Fedasil kormeghatározó vizsgálat elvégzésére kötelezte, hogy megállapítsa, jogosultak-e az ingyenes szálláshelyre és ellátásra. A migránsok és menekültek fogadásával kapcsolatos válság már hónapok óta nyílt titok és állandó témája a belga sajtónak, már a legkiszolgáltatottabb menedékkérők – kisgyerekes családok és kísérő nélkül érkező, magukat kiskorúnak mondó fiatalok – is számos esetben az utcai betonon alszanak. A segélyszervezetek szerint nem zárható ki, hogy az eltűnt migránsok emberkereskedők kezére jutottak, vagy utcai bűnszervezetek olvasztották magukba őket, vagy más európai országba utaztak tovább, miután világossá vált számukra, hogy a belga hatóságok már nem tudnak szállást és ellátást biztosítani nekik. A segélyszervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a belga hatóságok látóköréből kikerült huszonnégy fiatal migráns csak a jéghegy csúcsa, ennél jóval több fiatal külföldi tűnik el nyomtalanul a hatóságok elől. A jelenség ráadásul nem belgiumi sajátosság: 2018 és 2020 között legalább 18 292 kísérő nélküli, magát kiskorúnak mondó migráns tűnt el nyom nélkül valahol Európában.
Forrás: brusselstimes.com
Az összeomlás szélére kerülhet több spanyolországi kórház
A dél-európai ország egészségügyi rendszerében napról napra nehezebb a helyzet. Hét autonóm régió orvosai csatlakoznak a madridi munkabeszüntetéshez, köztük a legnagyobb autonóm közösségek, például Andalúzia, Katalónia és Valencia is. Az orvosok elsősorban létszámbővítésért és fizetésemelésért küzdenek november óta. A helyzet mostanra odáig fajult, hogy több kórházban nem férnek el a betegek. Az Antena3 beszámolója szerint a folyosók hasonlóan festenek, mint a koronavírus-járvány elején, amikor több száz ember órákat, sőt sok esetben napokat várt ágyra, illetve ellátásra. A madridi La Paz kórházból a szakszervezetek jelentették, hogy 160 ember gyűlt össze a folyosókon arra várva, hogy konzultálhassanak egy orvossal.
A betegek többsége az idén télen tapasztalt hörgőgyulladásos megbetegedések és egyéb légúti fertőzések miatt próbál orvosi ellátást kérni.
A madridi Alcala de Henares egyik kórházának sürgősségi doktora közölte, hogy már nemcsak az a gond, hogy nem tudják az osztályokon elhelyezni a betegeket, hanem már a kórház épületébe is alig férnek be. A toledói egyetemi kórházban két napja több mint hatvan beteg várakozik a felvételre, a személyzet pedig egyre kimerültebb. Madrid orvosi szakszervezetei ma újra tárgyalnak az egészségügyi minisztériummal. Ha nem születik megállapodás, a főváros mellett további hat közösség szakemberei kezdenek munkabeszüntetésbe, ami további bonyodalmakat okozhat az egészségügyben.
Forrás: antena3.com
Sztrájkolnak a belgiumi tűzoltók és mentők
A belgiumi közszféra egyik szakszervezete, az SLFP munkabeszüntetéssel egybekötött nagyszabású tüntetést hirdetett meg január 27-ére, amelynek során a tűzoltók és a mentőszolgálat dolgozói tiltakoznak majd azon továbbképzések eltörlése miatt, amelyek létfontosságúak az életmentő szolgálatokhoz. A belga RTL híradása szerint a képzéseket – meg nem nevezett – eszközök hiánya miatt törölték el, a döntés pedig többek között olyan fontos ismeretek és gyakorlat megszerzésétől fosztja meg a belga tűzoltókat, mint például az elektromos autók és a magas épületek tűzoltása.
A létfontosságú képzések eltörlése országszerte érintené a mentőket és a tűzoltókat. Egy liège-i mentő például arról számolt be, hogy náluk a vízimentés oktatását fújták le arra hivatkozva, hogy jelenleg nincs olyan intézmény, amely a képzést el tudná végezni.
„Egy jól képzett tűzoltó nemcsak a saját testi épségét képes jobban megvédeni, hanem a bajtársaiét is. A lakosságnak is nyilván az lenne a biztonságosabb, ha a mentőosztagok nem egy könyvben lapozgatnak mentés közben, netán hosszan tanakodnak a teendőkön vagy rádión szólnak be a központba, hogy mitévők legyenek, hanem a tudás birtokában egyszerűen végzik a dolgukat”– foglalta össze a helyzet abszurditását Eric Labourdette, az SLFP szakszervezet egyik elnöke. A szakszervezetek nem zárják ki, hogy több megmozdulás is lesz 2023 elején. A január 27-re meghirdetett demonstráció a belügyminisztérium épülete előtt kezdődik, s ennek során a résztvevők a mentőosztagokat érő támadásokat, a sorozatos fizikai agressziót is elítélik majd, amelyekkel kapcsolatban szintén megoldást várnak a tárcától. Szilveszter éjjel például az „ünneplő fiatalok” tűzijáték-rakétákkal lőtték a belga tűzoltókat.
Forrás: rtl.be
Amerikai támaszpontok létesülhetnek Svédországban
A skandináv ország kormányai korábban nem akartak amerikai támaszpontot Svédország területén, ezért is okozott meglepetést a védelmi miniszter e heti bejelentése. A mérsékelt párti Pål Jonson ugyanis azt nyilatkozta, hogy Stockholm és Washington megállapodásának előkészítését végzi annak érdekében, hogy amerikai csapatok és amerikai katonai felszerelések bázisát hozzák létre Svédországban. A védelmi miniszter óvatosan fogalmazva hangsúlyozta, hogy nem arról van szó, hogy amerikai katonai támaszpontokat építenek Svédországban, mert az „túlságosan ellentmondásos” lenne. Ehelyett a kormány „amerikai katonai bázisterületeknek” fogja nevezni az infrastruktúrákat.
A tárcavezető szerint az Egyesült Államokkal kötött Védelmi Együttműködési Megállapodás (DCA) alapján Svédország engedélyezné, hogy az Egyesült Államok „katonai bázisterületeket” építsen az amerikai erők számára az országban, ahol a nagyhatalom katonái és a haderő felszerelései egyaránt állomásozhatnának.
A legnagyobb ellenzéki párt, a Szociáldemokraták annak ellenére nem emelt kifogást, hogy korábban nem támogatták az amerikai jelenlétet. Ellenkezőleg, Peter Hultqvist, a párt védelempolitikai szóvivője, korábban védelmi miniszter elárulta, hogy ezt a kérdést még ő készítette elő minisztersége alatt. A svéd média szerint ugyanakkor nincs érdemi különbség abban, hogy is nevezik majd ezeket a katonai területeket, a bejelentés mindenképpen megnövekedett amerikai jelenlétet jelent majd Svédországban. „Ehhez hasonló volt a norvégiai megállapodás, amelyet szintén sok bírálat ért amiatt, hogy közvetett módon amerikai bázisokat hoz létre anélkül, hogy annak nevezné őket” – mondta el a köztévé kommentátora, Mats Knutson.
Forrás: SVT, Fria Tider
