Visszautasítják a bevándorló diákokat a spanyol fiatalok
Egy tanulmány szerint a spanyol fiatalok több mint 27 százaléka nem akarja, hogy gyermekei sok bevándorlóval együtt járjanak iskolába. A migránsokkal való együttélés perspektíváját a spanyolországi, dániai és romániai fiatalok bevándorlási megítéléséről szóló felmérés gyűjtötte össze még tavaly júliusban. Országonként 18 és 30 év közötti fiatalokat kérdeztek meg különböző migrációval kapcsolatos témakörökben. A spanyol fiatalok 21 százaléka azt válaszolta, hogy nem szeretné, ha partnere bevándorló lenne, 18,5 százalék pedig már azt is nehezen viselné, ha a szomszédai lennének migránsok. Ennél is nagyobb arányban, a válaszadók több mint 27 százaléka mondta azt, hogy nem akarja olyan iskolába íratni a gyerekeit, ahová túl sok bevándorló jár. Bár a spanyol fiatalok egy része elzárkózik attól, hogy testközelből tapasztalja meg a migráció hatásait, a legtöbben mégis úgy gondolják, hogy a bevándorlók nem sodorják veszélybe a nyelvüket és a kultúrájukat, valamint nem terhelik túl a szociális rendszert sem. A tanulmányban részt vevő spanyol fiatalok 68 százaléka ennek ellenére úgy gondolja, hogy már túl sok migráns él az ország területén, de 57 százalék szerint az egész EU-nak kötelessége segíteni rajtuk és befogadni őket. A felmérés egyik programvezetője, María Salvador úgy fogalmazott: a spanyol fiatalok alacsony, ugyanakkor aggasztó arányban utasítják el a bevándorlókat, ami azt mutatja, hogy meg kell duplázni az erőfeszítéseket az intoleranciával és a tudatlansággal szemben.
Forrás: Antena3.com
Franciaországgal működhet együtt atomenergia-fejlesztésben Svédország
Párizsba látogatott el a svéd miniszterelnök, ahol Ulf Kristersson Emmanuel Macron francia elnökkel tárgyalt az ukrajnai háborúról, energia- és klímaválságról és az elszabadult inflációról. A kétoldalú megbeszélés után Kristersson az Élisée-palotában tartott sajtótájékoztatón elsősorban azt emelte ki, hogy véleménye szerint Svédországnak és Franciaországnak kiváló lehetőségei vannak az atomenergia-fejlesztésben való együttműködésben.
„Svédországnak legalább két atomerőművet kell vásárolnia, teljesen nyitott vagyok arra, hogy ebben Franciaország legyen Svédország partnere” – mondta az Aftonbladet napilapnak a miniszterelnök. Kristersson arról is beszélt, hogy Svédországnak be kell lépnie abba az együttműködésbe, amelyet Franciaország más országokkal folytat az atomenergia kérdésében. Franciaország közben maga is komoly problémákkal küzd az atomenergia kapcsán. Tavaly júliusban az elmúlt évek legrosszabb hőhullámai idején az ország 56 atomreaktorának fele üzemen kívül volt, így az áram ára az egekbe szökött. A leállások hátterében többek között a korróziós károk vizsgálata, több reaktor karbantartása és az ország számos pontján jellemző alacsony talajvíz állt.
A két ország kapcsolata az elmúlt hónapokban feszültséggel terhelt volt. Az Európai Parlament liberális frakciója elfogadhatatlannak tartotta, hogy a svéd liberálisok annak a jobboldali kormánynak a koalíciós pártjává váltak, amely szorosan együttműködik a radikális svéd demokratákkal. Októberben a liberális tömörülés elnöke, Stéphane Séjourné – aki egyben Emmanuel Macron párttársa is – azt írta a közösségi médiában, hogy a svéd liberálisokat a továbbiakban nem hívják meg a csoport rendezvényeire. Másik párttársuk, Pascal Durand novemberben elhagyta a liberális frakcióban betöltött helyét, és csatlakozott az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójához, így tiltakozva a svéd liberálisok kormányzati szerepvállalása miatt. Az ezzel kapcsolatos kérdésre a jobbközép svéd kormányfő úgy reagált, hogy Stockholm politikája nagyon is európai. Nem elég a dolgokról beszélni, cselekedni kell, ezt teszik most.
Forrás: Aftonbladet
