– Nagy hullámokat vetett tavaly Németországban, amikor hátat fordított a Bild napilapnak, illetve az Axel Springer kiadónak, mert elege lett a szivárványmozgalom támogatásából. Hogyan történt ez?
– Tulajdonképpen semmi drámai nem történt, csak munkahelyet váltottam, mivel ebben nem értettem egyet a kiadó álláspontjával. Talán különösen érzékeny vagyok az ilyesmire, hiszen az NDK-ban nőttem fel. Természetesen semmi kifogásom nincs az ellen, hogy bárki emberek hátrányos megkülönböztetése ellen harcoljon, vagy úgy éljen, ahogyan csak akar. De a kiadónknál nemcsak a (szivárványos) zászlót húzták fel, hanem körleveleket küldtek körbe, amelyek szüntelenül hangsúlyozták, hogy a Bild az LMBTQ-mozgalom pártján van. Ahogy említettem, magánszemélyként támogatom azt, akinek megsértették a jogait. De újságíróként nem állok mozgalom mellé, a klíma- vagy a szakszervezeti mozgalom mellé sem, ahogyan politikai pártok mellé sem. Ráadásul a szivárványos mozgalomban igen radikális erők is szerepet kapnak, ami ahhoz vezet, hogy támadás érte J. K. Rowlingot, a Harry Potter-könyvek szerzőjét, amiért azt állította, hogy azok az emberek, akik menstruálnak, nők. Márpedig az LMBTQ-mozgalom homofóbiának, illetve transzfóbiának tartja, ha valaki ezzel egyetért.
Mármost én ilyen idiótákkal nem szeretnék karöltve menetelni.