Noha – mint Kálnoky hozzáteszi – a törvény eredetileg egy európai uniós irányelv végrehajtását szolgálta, amely az uniós jogszabályok megsértőivel szemben azokat védte, akik bejelentették a jogsértést, ám a törvényhez olyan módosításokat csatoltak, amelyek a „hatalomgyakorlás eszközévé” alakították az új rendelkezést.
Döntő fontosságú, hogy a törvény kimondja, a közalkalmazottak, például rendőrök vagy tanárok bírósági döntés nélkül is elbocsáthatók, ha úgy ítélik meg, hogy megsértették Németország alaptörvényét
– írja az MCC médiaiskolájának vezetője. Tehát amíg eddig csak akkor bocsáthattak el egy közalkalmazottat, ha bírósági úton bizonyosodott be az alkotmánysértés, „most már elég azt lesz állítani” – fogalmaz a szerző.
A kémkedés ösztönzése azonban nem áll meg az állami intézményeknél, az ötven főnél nagyobb cégek esetében – saját költségre – is lehetővé teszik a „rendszer” kiépítését.
Boris Kálnoky kiemeli, itt nem alapvetően törvénytelen cselekedetekről van szó, hanem olyan, a szólásszabadságot érintő esetekről, amikor valaki például az Európai Uniót, a német kormányt vagy az LMBTQ-közösséget becsmérli. Vagy ha azt hangoztatja, hogy a házasság csak egy férfi és nő között képzelhető el, vagy azt, hogy csupán két nem létezik.
– Ilyen esetekben pedig akár egy államigazgatási tisztviselő is dönthet úgy, hogy az illető nem szolgálhatja tovább az államot – írja Kálnoky.
Mint hozzáteszi, amíg a bejelentők névtelenek maradnak – tehát a következmény könnyen elmaradhat –, addig a sértettek bíróságon harcolhatnak a döntés ellen, a saját költségükön.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!