Visszahozták a „feljelentgetés” korszakát Németországban

Boris Kálnoky szerint amíg a jogállamiság egyik alappillére az ártatlanság vélelme, addig az új német törvény nem törődik ezzel és megsemmisítheti azoknak az egzisztenciáját, akiket „helytelen” nézetekkel gyanúsítanak meg. Ezek olyan, a szólásszabadsághoz köthető kijelentések is lehetnek, mint az EU becsmérlése vagy a melegházasság elítélése.

Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) média iskolájának vezetője. (Fotó: Mezopotamya Ajansı / Twitter)

Amíg Brüsszelben a magyar jogállamiság állapota, az európai uniós források kifizetésének a feltétele és a tagállamok hatáskörének a gyengítése uralta az elmúlt időszak napirendjét, addig Németországban mostanra elfogadtak egy olyan törvényt, amely arra ösztönzi a polgárokat, hogy kémkedjenek és jelentsék is fel a másikat, ha az megsérti a német „alkotmányos rendet” – hívta fel a figyelmet Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) médiaiskolájának vezetője a Corvinák-on megjelent véleménycikkében.

Noha – mint Kálnoky hozzáteszi – a törvény eredetileg egy európai uniós irányelv végrehajtását szolgálta, amely az uniós jogszabályok megsértőivel szemben azokat védte, akik bejelentették a jogsértést, ám a törvényhez olyan módosításokat csatoltak, amelyek a „hatalomgyakorlás eszközévé” alakították az új rendelkezést.

Döntő fontosságú, hogy a törvény kimondja, a közalkalmazottak, például rendőrök vagy tanárok bírósági döntés nélkül is elbocsáthatók, ha úgy ítélik meg, hogy megsértették Németország alaptörvényét

– írja az MCC médiaiskolájának vezetője. Tehát amíg eddig csak akkor bocsáthattak el egy közalkalmazottat, ha bírósági úton bizonyosodott be az alkotmánysértés, „most már elég azt lesz állítani” – fogalmaz a szerző.

A kémkedés ösztönzése azonban nem áll meg az állami intézményeknél, az ötven főnél nagyobb cégek esetében – saját költségre – is lehetővé teszik a „rendszer” kiépítését.

Boris Kálnoky kiemeli, itt nem alapvetően törvénytelen cselekedetekről van szó, hanem olyan, a szólásszabadságot érintő esetekről, amikor valaki például az Európai Uniót, a német kormányt vagy az LMBTQ-közösséget becsmérli. Vagy ha azt hangoztatja, hogy a házasság csak egy férfi és nő között képzelhető el, vagy azt, hogy csupán két nem létezik.

– Ilyen esetekben pedig akár egy államigazgatási tisztviselő is dönthet úgy, hogy az illető nem szolgálhatja tovább az államot – írja Kálnoky.

Mint hozzáteszi, amíg a bejelentők névtelenek maradnak – tehát a következmény könnyen elmaradhat –, addig a sértettek bíróságon harcolhatnak a döntés ellen, a saját költségükön.

Az MCC médiaiskolájának vezetője szerint mindez a politikai pártoknak is lehetőséget teremt, ha ugyanis aktivistáikat helyezik el különböző cégeknél vagy állami intézményeknél, feljelenthetnek mindenkit, aki nem ért velük egyet, ezzel „megtisztítva az adott közösséget”.

Boris Kálnoky felhívja a figyelmet, hogy amíg a jogállamiság egyik alappillére az ártatlanság vélelme, addig ez az új német törvény nem törődik ezzel, és megsemmisítheti azoknak az egzisztenciáját, akiket „helytelen” nézetekkel gyanúsítanak.

A teljes írás ITT érhető el.

Bortókép: Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) médiaiskolájának vezetője. (Fotó: Mezopotamya Ajansı/Twitter)