Egyben óva intette a pekingi vezetést egy ilyen lépéstől.
Nem láttunk még halálos fegyverzetszállítmányokat Kínából Oroszországba tartani, de megfigyeltünk olyan jeleket, amelyek szerint fontolgatják, illetve tervezik ezt
- hangsúlyozta.
Ez az oka annak, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei nagyon világosak voltak, és óva intettek ettől. Kínának nem lenne szabad támogatnia Oroszország illegális háborúját
- fogalmazott Stoltenberg.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja, és Oroszország hadművelete sérti a világszervezet alapokmányát.
Az alapokmány alapvető elve más államok épségének tiszteletben tartása, nem pedig az, hogy több százezres hadsereggel megtámadjunk egy másik országot
- fűzte hozzá a NATO-főtitkár.
Nemrégiben Antony Blinken amerikai külügyminiszter is figyelmeztette Kínát, hogy következményei lennének, ha támogatást nyújtana Oroszországnak ukrajnai hadműveletéhez.
Kína egyelőre nem reagált az ügyben, de a pekingi külügyminisztérium a nap folyamán közölte, hogy az Egyesült Államok erre vonatkozó hírszerzési értesüléseit pusztán találgatásnak tekinti.
Jens Stoltenberg beszélt arról is, hogy előrelépést lát Svédország NATO-csatlakozási törekvéseit illetően a megrekedt török-svéd tárgyalások közepette. Reményét fejezte ki, hogy Svédország és Finnország az észak-atlanti szövetség júliusi csúcstalálkozójára már teljes értékű tag lesz.
Elmondta: Recep Tayyip Erdogan török elnökkel megállapodtak abban, hogy március közepén a NATO székházában találkoznak Finnország és Svédország képviselőivel a svéd csatlakozási jegyzőkönyv török ratifikációját övező kihívások orvoslására.
Beszélt arról is, hogy a NATO-csatlakozási folyamat részeként több NATO-tagország, köztük az Egyesült Államok külön is biztonsági garanciákat nyújtott, így elképzelhetetlen, hogy Finnország vagy Svédország katonai fenyegetéssel szembesüljön Oroszország felől a NATO válaszintézkedése nélkül.
Orosz–ukrán háború 
