A valótlanságokat állító skandinávokkal tárgyal a magyar delegáció

Magyar küldöttség utazik Stockholmba és Helsinkibe, hogy tájékozódjanak a két ország Magyarországgal kapcsolatos álláspontjáról, elsősorban a magyarokat az utóbbi időben ért nemtelen támadások miatt. Míg a finnországi találkozónak kisebb a tétje, ráadásul külügyi bizottságuk alelnöke szerint nincs miről tárgyalniuk a delegációval, addig a svéd találkozó nagyobb súllyal esik a latba.

SWEDEN-FINLAND-DEFENCE-DIPLOMACY-INDUSTRY-NATO Fotó: JOHANNA GERON

A tavaly nyáron a két skandináv ország által viharos gyorsasággal beadott NATO-tagság iránti kérelem után a politikusok és a szakértők is gyors felvételi folyamatot prognosztizáltak. Ugyan mind a harminc tagállam parlamentjének el kell fogadnia a kérelmet, ezt többnyire formaságnak tartották. A tagállamok NATO-nagykövetei július elején aláírták a jelentkezési jegyzőkönyvet, Kanada pedig elsőként – még abban a hónapban – ratifikálta is azt. Ezt követően még 28 tagállam tette meg ugyanezt, Törökország és Magyarország még hátravan. Az előbbi – a skandinávok legnagyobb meglepetésére – feltételeket támasztott a két országgal szemben. Ankara jelenleg úgy látja, hogy Svédország nem teljesítette a vállalásokat, így egyelőre nem áll szándékában beengedni Stockholmot a védelmi szövetségbe, ugyanakkor Helsinkivel kapcsolatban sokkal derűlátóbbak a törökök. Budapest álláspontja ugyanakkor az, hogy támogatja a felvételt, de szövetségesként elvárja, hogy ne terjesszenek valótlanságokat Magyarországról. Emiatt úgy döntött a magyar kormány, hogy delegációt küld a két országba.

Svéd részről visszafogott reakciókat váltott ki a bejelentés.

Először azt lehetett tudni, hogy a küldöttség a svéd parlament elnökével, Andreas Norlénnal találkozik, azóta kiderült, hogy a védelmi bizottság szociáldemokrata elnöke, a jelentkezés beadásakor védelmi miniszter, Peter Hultquist is jelen lesz, valamint egy-egy másik jobb, illetve baloldali politikus. Ezt követően a magyar küldöttség Helsinkibe utazik, ahol hűvösebb fogadtatásra számíthat a magyar parlament alelnöke, Hende Csaba által vezetett delegáció. Jól jelzi ezt, hogy a finn országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke, Erkki Tuomioja azt nyilatkozta szombaton, hogy Finnországnak nincs miről tárgyalnia Magyarországgal.

Bár a nemzetközi politika és média az ellenkezőjét próbálja bemutatni, a magyar kormány és Orbán Viktor álláspontja józanságot tükröz, a magyar kormány kész jóváhagyni a két skandináv ország NATO-csatlakozását. A miniszterelnök a háború kitörésének egyéves évfordulóján a Kossuth rádióban ki kijelentette, hogy elvi alapon támogatja Svédország és Finnország csatlakozását, de előtte tisztázó beszélgetésre lenne szükség, hogy „ne rugdossanak már bennünket”. A kormányfő szerint a Fidesz-frakció nem lelkes egyöntetűen a skandinávok csatlakozási kérelme tekintetében.

A keserű szájíz nem véletlen, a svéd és finn politikusok megragadnak minden lehetőséget arra, hogy Magyarországot a jogállamiság és a demokrácia megtiprójaként és (puha) diktatúraként mutassák be, amihez természetesen a média is asszisztál. 

Ha a témában megkérdeznek valakit Magyarországról, akkor az kizárólag baloldali politikus vagy a baloldalhoz köthető szervezet, a másik oldalt gyakorlatilag sohasem hallgatják meg. Ezt tette a legnagyobb svéd napilap, a Dagens Nyheter is szombati számában, A svéd NATO-folyamat: Magyarország lesz az új Törökország? című elemzésében is. Az egyik függetlennek titulált szakértő, akit a cikkben idéznek, a Political Capital elemzője, Berkes Rudolf, aki a lapnak azt nyilatkozta, hogy Magyarország elszigetelődött az Európai Unióban. Szerinte az az érvelés, amivel a ratifikálás elhúzódását magyarázza Budapest – hogy az északi országok kritikusan viszonyulnak Magyarországhoz – igen gyenge és nem állja meg a helyét.

Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke, a delegáció tagja már az elmúlt héten Stockholmba érkezett. A TT svéd hírügynökségnek elmondta, hogy Magyarország elkezdte a ratifikációs folyamatot, ami fontos mérföldkő a magyar–svéd kapcsolatban. Hozzátette, hogy őszinte vitát vár a svéd politikusok korábbi, Magyarországot érintő problémáival kapcsolatban, és a jövőben pedig több tiszteletet szeretne a magyarok iránt. Németh kijelentette, hogy a maga részéről igennel kíván szavazni, valamint reményét fejezte ki, hogy a két ország még a júliusi vilniusi NATO-csúcs előtt csatlakozni tud, ami egyébként Svédország és Finnország célja is.

A finnországi tárgyalás feltehetően kevésbé fontos Magyarország szempontjából, ugyanakkor a jogállamisági kérdések napirenden tartása tekintetében Svédország sokat tehet, pró és kontra, ugyanis jelenleg Stockholm tölti be az unió soros elnökségét, így döntő szava van abban, mi és hogyan került a bizottsági ülésekre.