− A szankciók szempontjából már nem sok mindent tehetünk, de növelhetjük a katonai és pénzügyi támogatás mértékét − fogalmazott Josep Borrell az Euractiv hírügynökségnek adott interjúban. Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője elmondta, fura lenne, ha egy évvel a háború kezdete után még lenne olyan terület, amit nem sújtottak büntetőintézkedésekkel.
Egy évvel az invázió kezdete után a létra tetejére értünk
− jelentette ki Borrell. A spanyol politikus szerint innentől kezdve már csak a pénzügyi és katonai támogatás fokozásával lehet − és szavai szerint az unió tagállamainak kötelessége is − segíteni Ukrajnán. − Az uniónak elegendő pénzügyi kapacitása van, melyet katonai képességgé lehet alakítani, például az ukrán harcosok kiképzésének formájában − hangsúlyozta a főképviselő. Az Európai Unió eddig tíz, Oroszországot sújtó szankciós csomagot fogadott el a háború kirobbanása óta.
A tagállamok védelmi minisztereinek informális találkozóján március elején elviekben megállapodtak arról, hogy gyorsított eljárásban lőszereket biztosítanak Ukrajnának. Ennek egy részét az uniós országok készleteiből, másik részét pedig közös beszerzés keretein belül adnák Kijevnek. A hivatalos döntés azonban még nem született meg, Borrell elmondta, reméli, hogy a szállításról már a külügyminiszterek március 20-i találkozóján sikerül megegyezni. Arra a kérdésre, hogy a lőszereket követően fegyvereket is fog-e küldeni az unió, a főképviselő elmondta, a folyamatot a háború menetének, Ukrajna aktuális igényeinek mentén lehet majd variálni.
Jelenleg inkább állóháborúról beszélhetünk, azonban lehet, hogy nemsokára ez megváltozik. Amennyiben így lesz, úgy már kevesebb lőszerre lesz szükség. Alkalmazkodnunk kell a folyamatosan változó helyzethez
− húzta alá Borrell.
Az unió kezdeményezését ugyanakkor sok kritika érte, többen felvetették, hogy eltörpül például az Egyesült Államok mellett, az amerikai hadiipar ugyanis sokkal gyorsabban és nagyobb mértékben tudja kielégíteni az ukrán igényeket. A főképviselő erre reagálva hangsúlyozta: amennyiben az európai védelmi ipari vállalatok látják, hogy megvan a kellő tőke és politikai akarat, úgy ők is képesek felpörgetni a termelés ütemét és mértékét.
Borítókép: Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője (Fotó: AFP/Hans Lucas)
Orosz–ukrán háború 
