Fenyegetést jelentenek az orosz hajók az északi vizeken, a kémek egyre nagyobb kockázatot vállalnak − figyelmeztetett Norvégia miniszterelnöke. Jonas Gahr Store a figyelmeztetését a kilenc európai ország részvételével zajló északi-tengeri csúcsra időzítette, ahol megállapodás született többek között a szélenergia-termelés bővítéséről, és a létesítmények biztonsága is napirendre került − írja a Politico. Olaf Scholz német kancellár szerint az energialétesítmények biztonsága kiemelt prioritású kérdés.
A dán, finn, svéd és norvég közszolgálati műsorszolgáltatók nyomozása arra jutott, hogy Oroszország polgári hajókat használt titkosszolgálati információgyűjtésre a térségben folytatott katonai tevékenységekről és létfontosságú infrastruktúráról.
Norvégia az olaj- és gázkitermelése révén kulcsszerepet játszik Európa energiaellátásában. A miniszterelnök elmondta, hogy bár a kémkedés nem új jelenség, a hatóságok minden szükséges intézkedést megtesznek a kulcsfontosságú létesítmények védelmében.
A NATO-tag Norvégia a régió biztonságában is fontos szerepet tölt be. Store szerint a szoros együttműködés a partnerekkel és a szövetségesekkel kulcsfontosságú, és Norvégia a NATO szeme és füle északon.
Hajós nemzetként Norvégia számára fontosak a tengerjogi elvek, a biztonságos és szabad áthaladás tiszteletben tartása, így a gyanús tevékenységeket óvatosan kezelik. A miniszterelnök azonban úgy gondolja, hogy Oroszország immár hajlandó nagyobb kockázatokat vállalni.
Norvégia nem tagja az EU-nak, de együttműködik vele az ukrán lőszerbeszerzés terén, és hosszú távú támogatást is nyújt Ukrajnának. Az északi ország többpárti, ötéves kötelezettségvállalást tett a háborúban álló országnak, évente körülbelül 1,5 milliárd eurós támogatást terveznek nyújtani védelmi, humanitárius és újjáépítési célokra.
A NATO vezetőinek nyári litvániai csúcstalálkozója előtt Store a védelmi kiadások jelenlegi kétszázalékos GDP-arányos céljáról is kifejtette a véleményét: „Azt gondolom, hogy fontos a beruházás magas szintjének fenntartása, de a beruházások minőségére is hangsúlyt kell fektetni.”
A Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatos török és magyar ratifikáció elmaradásáról a norvég miniszterelnök úgy vélekedett, hogy szerinte Stockholm belépésének már eldőlt ügynek kellene lennie.
Azt várom, hogy minden szövetséges befejezze ezt a folyamatot, legkésőbb a vilniusi csúcstalálkozóig.
Borítókép: Hajó az Északi-tengeren (Fotó: AFP/Getty Images/Johnatan Nackstrand)
Orosz–ukrán háború
