Sokkoló megszólalása után valóságos össztűz zúdult Kína párizsi nagykövetére

Kína párizsi nagykövete egy televíziós interjúban elmondta, hogy véleménye szerint a rendszerváltás előtt a Szovjetunióhoz tartozott, jelenleg független államoknak – például Ukrajnának, Lettországnak, Észtországnak, Litvániának – nincs konkrét státusa nemzetközi jogi szempontból, így szuverenitásuk is minimum megkérdőjelezhető. A Krím élszigettel kapcsolatban Lu Shaye úgy fogalmazott, az történelmileg Oroszország része, és Nyikita Hruscsov ajándékaként lett Ukrajna része. Az érintettek heves reakcióján túl a megjegyzések európai szinten is komoly tiltakozási hullámot váltottak ki a politikai életben.

Lu Shaye, a Kínai Népköztársaság párizsi nagykövete 2023-ban (Forrás: Twitter)

Lu Shaye, Kína franciaországi nagykövete interjút adott az LCI francia televíziós csatornának, melyben úgy fogalmazott, a volt szovjet tagköztársaságoknak nincs tényleges státusa a nemzetközi jogban. Ezzel gyakorlatilag megkérdőjelezte például Ukrajna, Moldova, a balti államok, illetve a volt szovjet tagköztársaságok (például Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán) függetlenségét és szuverenitását.

Arra a kérdésre, hogy a Krím Ukrajnához tartozik-e, Lu azt mondta, hogy ez attól függ, hogyan nézzük a problémát, azzal érvelve, hogy a terület történelmileg Oroszország része volt, és Nyikita Hruscsov volt szovjet vezető ajánlotta fel Ukrajnának.

A nemzetközi jogban még ezek a volt szovjet uniós országok sem rendelkeznek státussal, tényleges és rendezett státussal, mert nincs olyan nemzetközi megállapodás, amely szuverén országként materializálná őket

– fogalmazott az interjúban Lu Shaye.

Kína hitelességét kérdőjelezték meg tiltakozásukban az érintettek

A megjegyzések szinte azonnal heves felháborodást váltottak ki az érintetteknél. Edgars Rinkevics lett külügyminiszter Twitter-bejegyzésben közölte, hogy minisztériuma hétfőn bekérette a rigai kínai nagykövetség meghatalmazott ügyvivőjét, hogy magyarázatot adjon. Ezt a lépést Litvániával és Észtországgal is egyeztették. Hozzátette, hogy a megjegyzéseket teljességgel elfogadhatatlanok: „Magyarázatot várunk a kínai féltől, és a megszólalás teljes visszavonását.” Margus Tsahkna, Észtország külügyminisztere hamisnak és a történelem félreértelmezésének nevezte a megjegyzéseket.

Gabrielius Landsbergis, Litvánia külügyminisztere a Twitteren osztotta meg az interjút a következő megjegyzéssel:

Ha valaki még mindig azon tűnődik, hogy a balti államok miért nem bíznak Kínában, hogy közvetítsen a béke ügyében Ukrajnában, itt van egy kínai nagykövet, aki azzal érvel, hogy a Krím orosz, és országaink határainak nincs jogi alapja

– írta Landsbergis.

Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója egy Twitter-bejegyzésben adott választ:

Furcsa egy olyan ország képviselőjétől hallani a Krím történetének abszurd változatát, amelyik lelkiismeretesen őrzi ezeréves történelmét

– mutatott rá Podoljak.

Európa sem maradt adós: nyílt levél, nyilatkozatcunami

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vasárnap szintén egy mikroblog-bejegyzésben reagált, elfogadhatatlannak nevezve a megjegyzéseket. „Az EU csak feltételezni tudja, hogy ezek a nyilatkozatok nem Kína hivatalos politikáját képviselik” – fogalmazott Borrell.

Franciaország a vasárnapi nyilatkozatában teljes szolidaritását fejezte ki az összes érintett szövetséges országgal, amelyek az elnyomás évtizedei után szerezték meg függetlenségüket.

Nyolcvan európai parlamenti képviselő vasárnap este nyílt levélben szólította fel Catherine Colonna francia külügyminisztert, hogy nyilvánítsa nemkívánatos személynek Lu Shaye-t; gyakorlatilag küldje haza a nagykövetet. „Az ilyen megjegyzések messze túllépik az elfogadható diplomáciai diskurzus határait” – írták.

A szuverenitás nem diplomáciai játékszer, hanem a nemzetközi kapcsolatok, a nemzetközi jog és az Egyesült Nemzetek alapokmányának nélkülözhetetlen magja

 – fogalmaztak az aláírók.

Példák materializációra Minden érintett állam saját maga gyakorol joghatóságot és főhatalmat saját területe felett. Külkapcsolataikat is maguk kezelik. A Szovjetunió szétesése utáni években a nemzetközi rendszer gyökeres átalakulása mellett a megszűnt államalakulat nyomába lépő, független államok helyzetének rendezését is magukra vállalták az érintettek, illetve a nemzetközi közösség. Így például a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságok közül tizenegy megalapította a Független Államok Közösségét, melynek alapdokumentumában a szövetség garantálta nemcsak a tagjai biztonságát, de azok szuverenitásának védelmét is. Minden érintett állam tagja továbbá az Egyesült Nemzetek Szervezetének, melynek alapokmánya kimondja, hogy csak független és szuverén államok csatlakozhatnak, melyek helyzete nem vitatott. Még ha Ukrajna esetében a területe feletti főhatalom-gyakorlás a háború miatt nem is lenne egyértelmű, Ukrajna státusával kapcsolatban maga Vlagyimir Putyin is egyértelműen fogalmazott, mikor a háború megkezdése előtt elmondott beszédében nem állította, hogy az ország ne létezne.

Borítókép: Lu Shaye, a Kínai Népköztársaság párizsi nagykövete, aki egy televíziós interjúban úgy fogalmazott, a volt szovjet tagköztársaságok nemzetközi jogi státusát nem fogalmazza meg egyezmény (Forrás: Twitter)