Brüsszel Kína-politikájáról egyeztettek az uniós külügyminiszterek

Az EU szerint nem szabad részesévé válnia az Egyesült Államok és Kína közötti versenynek.

Stockholm, 2023. május 12. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (k) Tobias Billström svéd külügyminiszter (b) és Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje társaságában az Európai Unió külügyminisztereinek informális találkozóján Stockholmban 2023. május 12-én. MTI/EPA/TT Hírügynökség/Jonas Ekströmer Fotó: Jonas Ekströmer

Újratervezné és egységesítené Kína-politikáját az Európai Unió (EU), elsősorban gazdasági, kereskedelmi függőségét szeretné enyhíteni a kelet-ázsiai óriástól – erről egyeztettek az EU külügyminiszterei pénteken Stockholmban. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az ehhez kapcsolódó vitaanyagban a Kínához fűződő viszony alapjainak újbóli tisztázását három dologgal indokolta. Egyrészt a kínai nacionalizmus és politikai ideológia változásának mértékével, másrészt az Egyesült Államok és Kína közötti verseny éleződésével, amely minden szakpolitikai területet érint, harmadrészt pedig azzal a ténnyel, mely szerint Kína kulcsszerepet játszik a regionális és globális kérdésekben.

A dokumentum szerint viszont az EU Kína-politikájának középpontjában továbbra is az együttműködés és a verseny marad, még abban az esetben is, ha a különböző elemek súlya „Kína magatartásától függően” változhat. Az uniónak fenn kell tartania kapcsolatait Kínával először is a befolyása miatt, másodszor pedig mert a jelenlétével számolni kell – olvasható az iratban.

Az unió hangsúlyozza az egyeztetés fontosságát Washingtonnal, viszont úgy véli, nem szabad részesévé válnia az Egyesült Államok és Kína közötti versenynek, amelynek szerinte csak egyetlen nyertese lehet. A gazdasági függőség, valamint a függőség jelentette kockázat csökkentésének kérdésében a beruházások szűrésének fokozását, szilárdabb exportellenőrzést, a kulcsfontosságú területeken pedig, mint a félvezetők, a távközlési technológia, az akkumulátorok, a nyersanyagok és más fontos alapanyagok, az ellátás diverzifikációját szorgalmazzák. Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes pénteken úgy nyilatkozott: az EU nem engedheti meg magának, hogy egyetlen országtól függjön, vagyis partneri kapcsolatai megsokszorozására kell törekednie. Hasonló tartalmú nyilatkozatot tett Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter is, aki szerint az unió nem követheti el ugyanazt a hibát, mint amelyet Oroszországgal szemben elkövetett. Ezért Kínával kapcsolatban „nagyobb óvatosságra” intett. Megjegyezte:

Kína új világrendet épít, az EU pedig nem lehet ennek passzív szemlélője.

Margus Tsahkna észt külügyminiszter a DPA német hírügynökségnek adott interjúban úgy fogalmazott: az Európai Uniónak tudatosítania kellene, hogy Kína egyre nagyobb mértékben használja politikai befolyásszerzési eszközként gazdasági kapcsolatait. „Közösen kell cselekednünk” – hangsúlyozta Tsahkna, aki szerint az együttes fellépés képes volna ellensúlyozni a nyomást. „Közösen elég nagy gazdaság vagyunk” – tette hozzá. Az észt diplomácia vezetője kiemelte, hogy az EU gazdasági értelemben túlzott függőségben van, ezért a kulcsfontosságú ágazatokban, például a mikrocsipgyártás terén ki kell építeni a saját kapacitásait. Mindemellett párhuzamot vont azzal, hogy az ukrajnai orosz háború milyen változtatásokhoz vezetett az Európai Unióban az energiafüggőség enyhítésében. Mint mondta, az EU Kína viszonylatában is hasonló átalakuláson eshet át. „Kellő akarattal meghozhatjuk a szükséges döntéseket” – húzta alá Tsahkna.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (középen) Tobias Billström svéd külügyminiszter (balra) és Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője társaságában az Európai Unió külügyminisztereinek informális találkozóján Stockholmban 2023. május 12-én (Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Jonas Ekströmer)