Washington felgyorsítja a Tajvannak nyújtandó 500 millió dolláros katonai támogatás folyamatát, hasonlóan ahhoz, ahogyan Ukrajna esetében járt el − számolt be a Bloomberg. Az amerikai hírügynökség szerint azért döntöttek a támogatás felgyorsítása mellett, mert a jelentések alapján Kína továbbra is rendületlenül törekszik a szigetország visszaszerzésére, a Biden-adminisztráció pedig attól tart, hogy ehhez előbb-utóbb Peking katonai eszközöket is be fog vetni.
A kongresszus hárommilliárd dollárnyi katonai támogatást különített el 2023-ra Tajvan részére az áprilisban megszavazott védelmi felhatalmazásról szóló törvény szerint. Lloyd Austin védelmi miniszter márciusi közlése szerint Washington ebből egymilliárd dollárnyit gyorsított eljárásban szeretne biztosítani a tajvani védelmi erőknek. Az Egyesült Államok eddig is jelentős mennyiségű hadi eszközzel és felszereléssel támogatta a szigetet, nemrégiben pedig arról szóltak a hírek, hogy katonai jelenlétét is megnövelné Tajvanon.
Arra, hogy amerikai katonák kiképzési feladatokat látnak el a szigeten, még 2021-ben derült fény, a különleges műveleti erők 24 tagja segíti a tajvani szárazföldi egységek felkészülését, emellett pedig az amerikai haditengerészet is jelen van Tajvanon.
A tajvani média értesülései szerint mintegy kétszáz amerikai katona − túlnyomórészt tengerészgyalogos − érkezik a szigetre.
Az Egyesült Államok lépése természetesen nem tesz jót az elmúlt időszakban amúgy is rendkívül feszült kínai−amerikai viszonynak. − Határozottan ellenezzük, hogy az Egyesült Államok bármilyen hivatalos vagy katonai kapcsolatot tartson fent Tajvannal − fogalmazott a kínai kormány tajvani ügyekért felelős hivatalának szóvivője még április végén.
Az elmúlt hónapokban több olyan esemény is történt, melyek a két hatalom kapcsolatait negatív irányba mozdították el, kezdve az amerikai légtérben észlelt kínai kémléggömb likvidálásától Kevin McCarthy képviselőházi elnök tajvani államfővel való egyeztetéséig.
Washington folyamatosan azzal vádolja Pekinget, hogy támadásra készül a jogilag Kínához tartozó, azonban a gyakorlatban önálló országként működő Tajvan ellen. A kínai vezetés ezeket a vádakat rendre elutasítja, és leszögezi, békés úton szeretnék visszacsatolni a szigetet. Tajvant egyébként a világ legtöbb országa − köztük az Egyesült Államok is − Kína részeként ismeri el, nem tartanak fent hivatalos diplomáciai kapcsolatot a tajpeji kormánnyal.
Borítókép: Partra szálló kétéltű jármûvek egy tajvani hadgyakorlaton Kaohsziung városának partjai előtt 2023. január 12-én (Fotó: MTI/AP/Daniel Ceng)