Politikai pályafutásának legnagyobb versenyében méreti meg magát ma Recep Tayyip Erdogan török államfő, aki korábbi bejelentése szerint utoljára száll versenybe az elnöki székért. Kihívója a hatpárti ellenzék közös jelöltje, Kemal Kilicdaroglu, a Köztársasági Néppárt vezetője. A felmérések rendkívül szoros versenyt jósolnak, egyes álláspontok szerint a második forduló sem kizárt. Lapunknak Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója beszélt a várható eredményekről.
Isztambul, 2023. május 12.
Recep Tayyip Erdogan török elnök, az iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlõdés Pártja (AKP) jelöltje támogatóihoz beszél választási kampányrendezvényén Isztambulban 2023. május 12-én, két nappal a török elnökválasztás elsõ fordulója elõtt. Törökországban május 14-én parlamenti választásokat is tartanak.
MTI/EPA/Erdem Sahin Fotó: Erdem Sahin
A másik belpolitikai kérdés – ami már évek óta napirenden van –, a Törökországban élő több mint 3,5 millió szíriai menekült kérdése.
A szakértő kiemelte, az utóbbi nagyjából másfél évben Erdogan igyekezett rendezni kapcsolatait szomszédaival: „Izraellel újraépítette a diplomáciai kapcsolatokat, kiegyezett Szaúd-Arábiával, az Egyesült Arab Emírségekkel, és bár még nincs nagy áttörés, Egyiptommal is megindult az enyhülés” – sorolta. A listából Szíria azonban kimaradt: Damaszkusz és Ankara között a szíriai polgárháború kitörése után, 2011-ben romlott meg a kapcsolat, miután Törökország is belecsúszott a konfliktusba. A két ország közötti kapcsolatok azonban javultak, áprilisban és májusban is miniszteri szintű találkozó volt Moszkvában a szíriai–török kapcsolatok normalizálása érdekében. Elnöki szintű találkozóra egyelőre még nem került sor, a Bassár el-Aszad vezette Szíria ugyanis a török katonai erők kivonulását szabta meg feltételként.
Recep Tayyip Erdogan török elnöknek, az iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) jelöltjének támogatói egy választási kampányrendezvényen Isztambulban 2023. május 12-én, két nappal a török elnökválasztás első fordulója előtt. Fotó: Erdem Sahin / MTI/EPA
Egeresi Zoltán kiemelte, Törökország az elmúlt egy évben igyekezett közvetíteni az ukrajnai háborúban, ám Erdogan álláspontja 2014 óta változatlan: támogatja Ukrajna integritását. Ankara azonban a Kremllel is igyekszik jó kapcsolatokat ápolni, ami mindkét fél számára előnyös: miután Törökország nem tagja az Európai Uniónak, a nyugati szankciókat sem kell alkalmaznia, amiből az oroszok is profitálnak, hiszen kijátsszák az intézkedéseket. – Amiben azonban lehet változás az ukrajnai háború dimenzióján túlmenően, az a nyugati kapcsolatok javítása, aminek érdekében biztos, hogy a vezetés tenni fog néhány lépést – tette hozzá Egeresi Zoltán.
Memleketin tüm kazanımları Türkiye Yüzyılı’nda da var olsun diyenlerle 14 Mayıs’ta bir olacağız! 🇹🇷 pic.twitter.com/qpfEoGT0XB
A Török Köztársaság kis része Európában, nagyobb része Kis-Ázsiában terül el. Északról Bulgária, a Fekete-tenger és Georgia, keletről Örményország, Irán és egy rövid szakaszon, a nahicseváni exklávé révén Azerbajdzsán, délről Irak, Szíria és a Földközi-tenger, nyugatról Görögország és az Égei-tenger határolja. Területe 783 562 négyzetkilométer, a mintegy 83 milliós lakosság 70-75 százaléka török, 19 százaléka kurd nemzetiségű, és szinte teljes egészében a szunnita iszlám vallást követi. Fővárosa Ankara, a hivatalos nyelv a török, a hivatalos pénznem a török líra. A modern Törökország 1923-ban jött létre az egykori Oszmán Birodalom romjain. Az első köztársasági elnök, Musztafa Kemal Atatürk („a törökök atyja”) a muszlim világban elsőként vezetett be világi alkotmányt, jelképes aktusként az arab írást latin betűs váltotta fel. A többpárti demokrácia időszakait 1960-ban, 1971-ben és 1980-ban katonai puccs szakította meg, a hadsereg utoljára 1997-ben avatkozott be a politikai életbe, de a hatalom mindannyiszor visszakerült a civil politikusok kezébe.
Törökország 1963-ban kötött társulási megállapodást az Európai Unióval, 2005-ben csatlakozási tárgyalásokat is kezdett vele, de a 35 fejezetből eddig csak egyet zártak le.
Borítókép: Recep Tayyip Erdogan török elnök, az iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) jelöltje támogatóihoz beszél választási kampányrendezvényén Isztambulban 2023. május 12-én, két nappal a török elnökválasztás első fordulója előtt. Törökországban május 14-én parlamenti választásokat is tartanak (Fotó: MTI/EPA/Erdem Sahin)
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
