Legnagyobb versenyén méreti meg magát Erdogan elnök

Politikai pályafutásának legnagyobb versenyében méreti meg magát ma Recep Tayyip Erdogan török államfő, aki korábbi bejelentése szerint utoljára száll versenybe az elnöki székért. Kihívója a hatpárti ellenzék közös jelöltje, Kemal Kilicdaroglu, a Köztársasági Néppárt vezetője. A felmérések rendkívül szoros versenyt jósolnak, egyes álláspontok szerint a második forduló sem kizárt. Lapunknak ­Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója beszélt a várható eredményekről.

Isztambul, 2023. május 12. Recep Tayyip Erdogan török elnök, az iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlõdés Pártja (AKP) jelöltje támogatóihoz beszél választási kampányrendezvényén Isztambulban 2023. május 12-én, két nappal a török elnökválasztás elsõ fordulója elõtt. Törökországban május 14-én parlamenti választásokat is tartanak. MTI/EPA/Erdem Sahin Fotó: Erdem Sahin

A másik belpolitikai kérdés – ami már évek óta napirenden van –, a Törökországban élő több mint 3,5 millió szíriai menekült kérdése.

A szakértő kiemelte, az utóbbi nagyjából másfél évben Erdogan igyekezett rendezni kapcsolatait szomszédaival: „Izraellel újraépítette a diplomáciai kapcsolatokat, kiegyezett Szaúd-Arábiával, az Egyesült Arab Emírségekkel, és bár még nincs nagy áttörés, Egyiptommal is megindult az enyhülés” – sorolta. A listából Szíria azonban kimaradt: Damaszkusz és Ankara között a szíriai polgárháború kitörése után, 2011-ben romlott meg a kapcsolat, miután Törökország is belecsúszott a konfliktusba. A két ország közötti kapcsolatok azonban javultak, áprilisban és májusban is miniszteri szintű találkozó volt Moszkvában a szíriai–török kapcsolatok normalizálása érdekében. Elnöki szintű találkozóra egyelőre még nem került sor, a Bassár el-Aszad vezette Szíria ugyanis a török katonai erők kivonulását szabta meg feltételként.

Recep Tayyip Erdogan török elnöknek, az iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) jelöltjének támogatói egy választási kampányrendezvényen Isztambulban 2023. május 12-én, két nappal a török elnökválasztás első fordulója előtt. Fotó: Erdem Sahin / MTI/EPA

Egeresi Zoltán kiemelte, Törökország az elmúlt egy évben igyekezett közvetíteni az ukrajnai háborúban, ám Erdogan álláspontja 2014 óta változatlan: támogatja Ukrajna integritását. Ankara azonban a Kremllel is igyekszik jó kapcsolatokat ápolni, ami mindkét fél számára előnyös: miután Törökország nem tagja az Európai Uniónak, a nyugati szankciókat sem kell alkalmaznia, amiből az oroszok is profitálnak, hiszen kijátsszák az intézkedéseket. – Amiben azonban lehet változás az ukrajnai háború dimenzióján túlmenően, az a nyugati kapcsolatok javítása, aminek érdekében biztos, hogy a vezetés tenni fog néhány lépést – tette hozzá Egeresi Zoltán.

Memleketin tüm kazanımları Türkiye Yüzyılı’nda da var olsun diyenlerle 14 Mayıs’ta bir olacağız! 🇹🇷 pic.twitter.com/qpfEoGT0XB

— Recep Tayyip Erdoğan (@RTErdogan) May 13, 2023

Mit kell tudnunk Törökországról?

A Török Köztársaság kis része Európában, nagyobb része Kis-Ázsiában terül el. Északról Bulgária, a Fekete-tenger és Georgia, keletről Örményország, Irán és egy rövid szakaszon, a nahicseváni exklávé révén Azerbajdzsán, délről Irak, Szíria és a Földközi-tenger, nyugatról Görögország és az Égei-tenger határolja. Területe 783 562 négyzetkilométer, a mintegy 83 milliós lakosság 70-75 százaléka török, 19 százaléka kurd nemzetiségű, és szinte teljes egészében a szunnita iszlám vallást követi. Fővárosa Ankara, a hivatalos nyelv a török, a hivatalos pénznem a török líra. A modern Törökország 1923-ban jött létre az egykori Oszmán Birodalom romjain. Az első köztársasági elnök, Musztafa Kemal Atatürk („a törökök atyja”) a muszlim világban elsőként vezetett be világi alkotmányt, jelképes aktusként az arab írást latin betűs váltotta fel. A többpárti demokrácia időszakait 1960-ban, 1971-ben és 1980-ban katonai puccs szakította meg, a hadsereg utoljára 1997-ben avatkozott be a politikai életbe, de a hatalom mindannyiszor visszakerült a civil politikusok kezébe.

Törökország 1963-ban kötött társulási megállapodást az Európai Unióval, 2005-ben csatlakozási tárgyalásokat is kezdett vele, de a 35 fejezetből eddig csak egyet zártak le.

Borítókép: Recep Tayyip Erdogan török elnök, az iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) jelöltje támogatóihoz beszél választási kampányrendezvényén Isztambulban 2023. május 12-én, két nappal a török elnökválasztás első fordulója előtt. Törökországban május 14-én parlamenti választásokat is tartanak (Fotó: MTI/EPA/Erdem Sahin)